Újabb titkos óriás vett magyar kötvényeket

Rövid futamidejű eszközöket tartó, elsősorban likviditási alapoknál volt megfigyelhető olyan tendencia, hogy jelentősebb tételben vettek PEMÁK-ot, hiszen a 4,7 százalékos kamat mellett az euró és a forint közti kamatkülönbözet további hozamot jelent forintban. Így mindent figyelembe véve akár 6,5−8 százalékot is el lehet érni ezeken a kötvényeken, ami nagyjából két százalékponttal magasabb a normál, klasszikus egy nap és két hét közti futamidejű magyar eszközöknél − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Rába Zoltán, az Equilor Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Szerinte nem meglepő, hogy az alapkezelők elkezdtek érdeklődni az euróalapú inflációkövető kötvény iránt, hiszen a forintpapírok hozama fokozatosan csökken.

Rába Zoltán kérdésünkre elárulta: náluk egy intézményi portfólióban van 15 százaléknyi PEMÁK, a likviditási alapjuknál egyelőre gondolkodnak ilyen kötvények vásárlásán. A szakember szerint az év elején tapasztalt felfutást részben a likviditási alapok okozhatták, hiszen ezeket minden év elején újra feltöltik új eszközökkel.

Mi a kibocsátás kezdetén úgy döntöttünk, hogy nem foglalkozunk ezzel a kötvénytípussal, mivel alacsony a likviditása, nincs másodpiaca − mondta Nagy Jenő, az ING Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Azt Rába Zoltán is kiemelte, hogy a kötvényeknek nincs hivatalos másodpiacuk, mint a Magyar Államkötvényeknek, azonban szerinte ez nem zárja ki, hogy két piaci szereplő megegyezzen és egymás között kereskedjen a PEMÁK-kal.

A kötvények hozama az eurózóna inflációjához kötött, ami fokozatosan csökken, mi arra számítunk, hogy akár 1,5 százalék alá is folytatódhat a visszaesés − mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A PEMÁK vonzerejét mindig a likvidebb, másodpiaccal rendelkező euróban denominált magyar állampapírok (REPHUN) hozamához érdemes hasonlítani.

Jelenleg a 2016-ban lejáró REPHUN-t a piacon 4 százalék körül lehet megvásárolni, ami azt jelenti, hogy másfél százalékos eurózónás infláció mellett a PEMÁK is körülbelül ezt a hozamot produkálja. Természetesen a PEMÁK esetében figyelembe kell venni az átárazódást, hisz ha az eurózóna inflációja csökken, akkor a PEMÁK is egyre kevesebbet hoz, míg a REPHUN esetében a mostani vásárlással bebiztosítható az éves 4 százalék körüli hozam − teszi hozzá Bebesy. Szerinte az alapoknak két esetben lehet érdemes venni a papírból, egyrészt ha azon magasabb hozamot tudnak elérni, mint a magyar eurós kötvényeken, másrészt ha előny a kisebb volatilitás, hisz a PEMÁK-nak nincs kifejezetten másodpiaca, így a piaci ingadozások kevésbé látszanak meg rajta. Szerinte az utóbbi hetekben egyrészt a REPHUN-ok hozamemelkedésének, illetve az eurózónás infláció csökkenésének köszönhetően lassulhatott a PEMÁK értékesítése.

Néhány konkrét alapot megvizsgálva az derül ki, hogy a 1,5 milliárd eurónyi PEMÁK számottevő része kerülhetett hazai alapokba. Az Erste Nyíltvégű Abszolút Hozamú Befektetési Alap például március végén közel 7 milliárd forintnyi eszközéből tíz százalék feletti részt képviseltek ezek a kötvények. Szintén tíz százalék felett van az állomány a Concorde Platina Gamma Származtatott Befektetési Alapjában, mely összesen 3,6 milliárd forintot kezel. Ennél pontosabb számokat tett közzé a Pioneer, mely Magyar Kötvény Alapjában hatszázaléknyi PEMÁK-ot tart, ez a 7,7 milliárd forintos eszközérték mellett 463 millió forintot jelent.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!