Már nem a hiányra figyel Brüsszel

Önmagában jó hír, hogy a márciusi meglepetésnél is alacsonyabb lett a tavalyi államháztartási hiány, de piaci vélemények szerint ennek ellenére sem garantált a kikerülés a túlzottdeficit-eljárásból (edp), ahhoz ugyanis most már − részben a politikai bizalmatlanság miatt − sokkal több kell a hiánymutató betartásánál, írja a Napi Gazdaság.

Hétfőn közölte az Eurostat, az EU statisztikai hivatala, hogy mekkora GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárták a tavalyi évet az uniós tagországok. A magyar adat a korábban közöltnél is jobb, mínusz 1,9 százalék lett, ami még a magyar kormány becslésénél is jobb színben tüntet fel minket. Az 1,9 százalék forintban kifejezve 531 milliárdos hiányt jelent, ami rekordalacsonynak számít .

A túlzottdeficit-eljárás szempontjából azonban lehet, hogy mindez kevés lesz. Brüsszelben inkább megvárják az őszt, hogy lássák, a választási évhez közeledve milyen folyamatok alakulnak ki a magyar költségvetésben. Kiigazítást az EU most nem kér, ám a költségvetési pálya fenntarthatóságába − éppen a túlzott megszorítások alapján − "beleköthet" − véli a szakértő.

A vita a költségvetési struktúra átalakítása körül alakulhat ki. Az Európai Bizottság (EB) szemét "szúrhatja", hogy a válságadók állandósultak és az uniós jogelvekkel ütköző diszkriminatív adópolitikát folytat a magyar kormány. Ezzel együtt továbbra is a növekedés beindítása számít a kulcskérdésnek. Az utóbbi miatt az EB megvárhatja az év végét, amikor jobban látszik már az MNB növekedési hitelprogramjának hatása. Emellett a bevételi oldal rizikós elemeire − így a pénztárgépek összekötéséből, az e-útdíj bevezetéséből és a tranzakciós illetékből származó tételekre − is figyelnek.

Egy tized százalékpont nem változtatja meg az alapvető képet a hiányfolyamatokról, bár kissé növelheti az esélyét az edp-ből való kikerülésnek − mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője.

Nem számít érdemi piaci hatásra Gabler Gergely, az Equilor makroelemzője sem. Véleménye szerint további intézkedéseket vár majd el az EU a magyar kormánytól − nagyjából 100 milliárd forint értékben −, azokat valószínűleg a kabinet teljesíti is. Így viszont nehéz dolga lesz a bizottságnak, ha Budapestet az edp hatálya alatt akarja tartani. A készpénzre és az államkincstári ügyletekre kivetett tranzakciós adó mértéke nőhet, de jöhet egyéb, a nagyvállalatokat érintő lépés is, amelyekről döntés majd csak májusban születhet, míg az eljárásról júniusban mondhat legkorábban véleményt az EB − véli Gabler.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!