Járulékcsökkentést akarnak a kormánypártok
További Gazdaság cikkek
-
Milliárdokkal károsítottak meg rászorulókat, az étkeztetési szektort teljesen áthatja a korrupció - Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok
- Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
- Véget ért a Boeing sztrájkja, megszületett a megállapodás
A kormány a fizetésekből levont nyugdíj- vagy egészségbiztosítási járulékból adna kedvezményt a gyermeket nevelő családoknak jövő januártól – értesült az Index. Az elképzelést még tavaly júliusban vetette fel a KDNP egy tanácskozáson, amin Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A kormányfő az elmúlt időszakban többször is utalt újabb családokat témogató lépésekre, de ennek módjára még nem tett utalást.
Az ügyet most megint elővették, és értesülésünk szerint a járulékkedvezmény jövő januári bevezetéséhez a Fidesz-frakció támogatása is megvan, illetve a kedvezményrendszer bevezetésének kivitelezésével kapcsolatban is már határozott elképzelések születtek, csak a költségvetési mozgástérrel kapcsolatban vannak kérdőjelek.
Kiket érintene?
A javaslat kidolgozóinak előzetes számításai szerint a célzott kedvezménynek köszönhetően 2014-től 50-70 milliárd forinttal több maradhat azoknak a családosoknak a zsebében, akiknek most nem elég nagy a jövedelmük ahhoz, hogy a gyermekek után járó családi adókedvezményt teljes egészében kihasználják.
Ez egy jól körülhatárolható, de elég széles társadalmi kör: leginkább a két- vagy több gyerekes, alacsony jövedelmű családok lehetnek a kedvezményezettek – néhány hónappal a választások előtt.
Most 1 és 2 gyerek után 10-10 ezer forint személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény jár, azaz hó elején ennyivel több nettó érkezik a gyereket nevelő szülők valamelyikének a számlájára. Akinek három vagy több gyereke van, annak már jóval magasabb, gyermekenként 33 ezres megtakarítás is összejöhet – feltéve, hogy kellően magas a bejelentett jövedelme, és kellően nagy a befizetett személyi jövedelemadója. A gond ez utóbbi kettővel van: az alacsony átlagkereset miatt nagyon sok olyan két- vagy több gyerekes család él az országban, akiknek nincs annyi szja-juk, hogy a teljes nekik járó adókedvezményt ki tudták használni.
Például az, akiknek három gyereke van, összesen 99 ezer forint nettó adókedvezményre jogosult, viszont a teljes összeget ténylegesen csak az kapja meg, akinek legalább 625 ezer forintos bruttó fizetése van. Ekkora jövedelem után kereken 100 ezer forint szja-kötelezettség keletkezik, és ez csökkenthető 99 ezerrel.
Aki két gyermeket nevel, az bruttó 125 ezer forintos fizetés mellett fizet pontosan 20 ezer forintnyi szja-t, így a kétszer tízezer forintos kedvezményt maximálisan ki tudja használni. Az egygyerekesek pedig a 93 ezer forintos minimálbér mellett is megkapják a nekik járó 10 ezer forintos adókedvezményt.
Mennyi plusz pénzt jelent?
A kormányzati elképzelés információink szerint jellemzően azokat a kétgyerekes családokat célozza, ahol a szülő (vagy szülők) jövedelme bruttó 125 ezer forintnál kisebb, illetve azokat a nagycsaládokat, ahol az összjövedelem bruttó 625 ezer forint alatt van. A terv az, hogy a kormány ennek a körnek kompenzálná azt a pénzt, amit a nem elég magas jövedelem miatt a maximális szja-kedvezményből úgymond elveszít.
Például egy kétgyermekes, egyedülálló anyuka, ha bruttó 100 ezer forint a fizetése, 4000 forintnyi járulékkedvezményt kapna, míg egy három gyermeket nevelő, bruttó 300 ezer forintból gazdálkodó család járulékbefizetése havi 51 000 forinttal csökkenhetne. A példaként hozott két család ugyanis most ennyi pénzt hagy az államkasszában azzal, hogy nem tudja a teljes szja-kedvezményt kihasználni.
Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy az alacsonyabb jövedelemkategóriákban mennyivel emelkedne a nettó fizetés, ha a járulékokból vissza lehetne kapni az államkasszában hagyott szja-kedvezményt. A minimálbéreseknek 5120 forinttal emelkedne a havi nettó jövedelmük, de bruttó 120 ezer forintos fizetés mellett már csak nettó 800 forint lenne a plusz. (A nettó bér kiszámításánál a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is figyelembe vettük, de mivel ennek a csökkentéséről nincs szó, ezért ezt a terhet külön oszlopban nem tüntettük fel.)
| Adózás két gyerekkel (2013) | |||||||
| Bruttó bér | fizetendő szja gyerekkedvezmény nélkül | szja gyerekkedvezménnyel | fel nem használt kedvezmény | egyéni egészségbiztosítási járulék (7 %) | egyéni nyugdíjjárulék (10%) | havi nettó bér | havi nettó bér a tervezett járulékkedvezménnyel |
| 93.000 | 14880 | 0 | 5120 | 6510 | 9300 | 75795 | 80915 |
| 100.000 | 16000 | 0 | 4000 | 7000 | 10000 | 81500 | 85500 |
| 120.000 | 19200 | 0 | 800 | 8400 | 12000 | 97800 | 98600 |
| 150.000 | 24000 | 4000 | 0 | 10500 | 15000 | 118250 | 118250 |
A háromgyerekes családoknál lenne igazán nagy hatása a kedvezményrendszernek. Számításaink szerint a minimálbér szintjén 15810 forinttal emelkedhetne a nettó fizetés (ha összevontan mindkét járulék terhére járna a kedvezmény), egy bruttó 120 ezer forintos családi nettó jövedelem 20400 forinttal emelkedne, a bruttó 200 ezret kereső nagycsaládoknak nettó 34 ezer forinttal jutna több. A kedvezmény bruttó 300 ezer forintos családi jövedelemig folyamatosan emelkedne, az ennél magasabb jövedelmi kategóriákban azonban már megkezdődik a csökkenés.
| Adózás három gyerekkel (2013) | |||||||
| bruttó bér (forint) | fizetendő szja gyerekkedvezmény nélkül (forint) | fizetendő szja gyerekkedvezménnyel jelenleg (forint) | fel nem használt szja-kedvezmény | egyéni egészségbiztosítási járulék (7 %) | egyéni nyugdíjjárulék (10 %) | havi nettó bér jelenleg | havi nettó bér a tervezett maximális járulékkedvezménnyel |
| 93.000 | 14880 | 0 | 84120 | 6510 | 9300 | 75795 | 91605 |
| 100.000 | 16000 | 0 | 83000 | 7000 | 10000 | 81500 | 98500 |
| 120.000 | 19200 | 0 | 79800 | 8400 | 12000 | 97800 | 118.200 |
| 200.000 | 32000 | 0 | 67000 | 14000 | 20000 | 163.000 | 197.000 |
| 300.000 | 48000 | 0 | 51000 | 21000 | 30000 | 244.500 | 295.500 |
| 400.000 | 64000 | 0 | 35000 | 28000 | 40000 | 326.000 | 361.000 |
| 600.000 | 96000 | 0 | 3000 | 42000 | 60000 | 489.000 | 492.000 |
| 700.000 | 112.000 | 13000 | 0 | 49000 | 70000 | 557.500 | 557.500 |
A lehetetlennel határos?
Az elképzelés megvalósítása azonban meglehetősen nehézkesnek tűnik, ami a fenti két példából is leszűrhető. A kétgyerekes, bruttó százezer forintot kereső anyuka jelenleg 7000 forint egészségbiztosítási-, és 10 ezer forint nyugdíjjárulékot fizet, így a 4000 forintnyi kedvezményt a jelenleg 10 százalékos nyugdíjjárulék vagy a jelenleg 7 százalékos egészségbiztosítási járulék 4 százalékpontos csökkentésével is megkapná.
A háromgyermekes, bruttó 300 ezer forintból élő család viszont csak 21 ezer forintnyi egészségbiztosítási járulékot, és 30 ezer forint nyugdíjjárulékot fizet. Esetükben nem lenne elég a példánkban említett 4 százalékpontos csökkentés, hanem lényegében le kellene nullázni mindkét járuléknak a kulcsát ahhoz, hogy a járulékokon keresztül visszakaphassák az elveszített 51 ezer forintos szja-kedvezményt.
Ez több dolgot is jelent: egyrészt azt, hogy lényegében minden egyes érintett más-más összegre lesz jogosult, emiatt pedig egyesével kellene végignézni minden olyan gyermekes családot, aki jelenleg nem tudja kihasználni a teljes adókedvezményt. Nekik egyesével kellene megállapítani a kedvezmény összegét, és minden egyes jövedelemváltozásnál újra kellene számolni az egészet. Emiatt tehát egy általános, mindenkire érvényes járulékkulcs-csökkentést még az érintett körben sem lehet alkalmazni, legalábbis ha a cél az, hogy mindenkit teljes mértékben kompenzáljon a kormány az elveszített szja-kedvezmény miatt.
A költségvetésen csattanna
A tervezetet kidolgozó forrásaink által emlegetett 50-70 milliárdos költségvetési hatás szintén megkérdőjelezhető. Most ugyanis a nyugdíjbiztosítási alap a 10 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékokból 824 milliárd forintot szed be, az egészségbiztosítási alapba pedig 580 milliárd forintnyi járulék érkezik a dolgozók 7 százalékos befizetéseiből (költségvetési törvény, pdf 79-82.).
Egyik névtelenséget kérő forrásunk szerint első körben a nyugdíjjárulék terhére kellene megpróbálni a csökkentést, hiszen ott több a mozgástér, nagyobb kasszáról van szó, amiből több kedvezmény adható. „Ha a számok jók, akkor ez majd tovább mehet az egészségbiztosítási járulékra történő kiterjesztéssel, hiszen úgy lenne igazságos, hogy mindenki igénybe tudja venni a járulékkedvezményt” – hallottuk egy vezető kormánypárti politikustól.
A fenti mondat arra utal, hogy azok, akik még a nyugdíjjárulék lenullázásával sem kapnának teljes kompenzációt – mint a fenti háromgyermekes példánkban –, azok az egészségbiztosítási járulékuk terhére is megkapnák a szükséges nagyságú kedvezményt. Ezzel tehát lennének olyanok – elsősorban nagycsaládosok –, akik sem szja-t, sem pedig nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot nem fizetnének.
Forrásunk szerint ezzel a lépéssel az állam a nyugdíjrendszerben is elismerné a gyermekvállalást, hiszen a nyugdíjkasszából (és szükség esetén az egészségkasszából) kieső járulékot természetesen a költségvetésnek kellene évről évre pótolnia. Jelenleg a közel 2900 milliárd forintból gazdálkodó nyugdíjalap egyensúlyban van, és csak minimális hiánnyal tervezték meg az 1650 milliárd forintból gazdálkodó egészségkasszát is.
A járulékkedvezmény ezt a nehezen elért egyensúlyt mindkét kassza esetében megbillenthetné, a költségvetési többletkiadás fogadtatása pedig a túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését fontolgató Brüsszelben vethet fel erős kérdőjeleket a magyar költségvetés fenntarthatósága kapcsán.
Politikai indíttatás
Politikai indíttatású dolog lesz a járulékkedvezmény - mondja egy névtelenséget kérő adójogi szakember. Szerinte azért merülhetett fel a fentebb vázolt elképzelés, mert eltűnt az adójóváírás, amivel az alacsony jövedelműeknek kedvezett a rendszer.
Az adójóváírás kivezetése miatt a mai adórendszerben már az első forint jövedelemtől adózni kell, ami az alacsony jövedelműeket érinti rosszul, a járulékkedvezmény azonban pont ezekre az emberekre lesz hangolva, az intézkedéssel a gyerekes családok jövedelme emelkedik majd.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
