Itt van a céges rezsicsökkentés is

"Állami eszközökkel csökkenteni fogjuk a vállalkozások által használt energia árát is" - jelentette ki Orbán Viktor az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján. Elmondta, folytatni fogják a Magyarországon rezsicsökkentésnek nevezett politikát, mind a háztartások, mind a vállalkozások esetében.

A kormányfő a vállalati rezsicsökkentésre már korábban is tett utalást, miután Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó konferenciáján felhívta a figyelmet, az energiaköltségek a vállalatok körében még mindig nagyon magasak.

A kisvállalatok helyzete nem változott

Az év eleji 10 százalékos rezsicsökkentés ugyanis csak a lakossági fogyasztókat érintette, a kisvállalkozásokat nem. A gáz esetében a 20 köbméter/óránál kisebb mérős cégeknek elvileg lehetőségük van nem csak a versenypiacon, hanem akár az egyetemes szolgáltatásból is vásárolni, az árcsökkentés azonban rájuk nem vonatkozott.

Az árampiacon az egyetemes szolgáltatásban lévő cégek helyzete szintén nem sokat változott. A rendszerhasználati díjaknál nincs külön lakossági és nem lakossági árkategória, így ott a lakossági áramárcsökkentéssel párhuzamosan végrehajtott rendszerhasználatidíj-csökkentés a kis- és közepes vállalkozások energiaköltségét is csökkentette. Amit azonban nyertek az egyik oldalon, a másik oldalon el is bukták: a rájuk vonatkozó árak kilowattóránként 29 fillérrel emelkedtek. A távhőnél a 10 százalékos lakossági árcsökkentéssel egy időben megemelkedett a távhőszolgáltatók támogatása, itt tehát szintén nem a kkv-k állták a lakossági számlát.

A szabad piacon rosszabb a helyzet

Rosszabb a helyzetük azoknak a közepes és nagy cégeknek, akik vagy már nem férnek be az egyetemes szolgáltatásba, vagy beférnének, de inkább a versenypiacon vesznek energiát, a az energiacégek részben rajtuk verik le a lakosságon elszenvedett veszteségeket. A REKK Energiapiaci Tanácsadó szerint a kisfogyasztói tízszázalékos csökkentést egyértelműen a nagyfogyasztók terheinek emelkedéséhez vezet, a gázszektorban kissé differenciáltabb az árcsökkentés terhének szétosztása.

Fotó: Balázs Attila / MTI

A 2011-es adatokkal számolva az árampiacon nagyjából 27,3 milliárd forintot kell kompenzálni a rezsicsökkentés miatt, ha az áfa kiesésével nem kalkulálunk, akkor azt lehet mondani, hogy a nagyfogyasztók, vagyis a magyar üzemek, gyárak pontosan ennyivel fizetnek majd többet. A lakossági gázárcsökkentés 10 százalékos hatása 2011-es adatokkal számolva 46 milliárd forint, ennek kompenzálása több szereplő - a nagykereskedő, a termelő, az elosztó, a szállító és a tároló - között oszlik meg, itt tehát az energiacégeknek kell lenyelniük a csökkentést.

Lenne miért csökkenteni

Márpedig a vállalati energiaár a globalizálódó tevékenységek mellett jelentős versenyképességi tényező, ha más országoknál nagyobb mértében nőnek a vállalati energiaárak, az ország cégeinek termelése csökken, leépítésekre, vagy áremelésre kényszerülnek, lemaradunk a globális versenyben. Magyarország kimondottan rosszul áll ezen a téren. Az Eurostat tavalyi adatait vizsgálva kiderül, egy közepes méretű cég csak Szlovéniában költ többet földgázra a környéken, nálunk adókkal együtt átalgosan 0,0652 euróba kerül egy kWh, az E27 átlag is csak 0,0483 euró.

Csak egy kicsit jobb a helyzet az áram esetében, itt a 2012-es adatok szerint szintén többet fizetnek a magyar cégek, a környező országok közül csak Ausztriában és Szlovákiában drágább a vállalati áram. Nálunk adókkal együtt 0,1557 eurót kellett fizetni egy kWh áramért egy közepes méretű cégnek, Bulgáriában ugyanez 0,0955 euróba kerül. Tény azonban, nem vagyunk úgy elszakadva a mezőnytől, mint a gáz esetében, Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban is hasonló az árszint.

Nem kérdés, sokat segítene a magyar gazdaságon, ha a cégek alacsonyabb energiaköltségekkel működhetnének, Orbán Viktor bejelentéséből azonban nem derült ki, hogy a rezsivágás pontosan mely cégeket érintené, és hogyan, milyen forrásból lehetne megvalósítani a dolgot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkeresésünkre csak annyit közölt, vizsgáják a rezsicsökkentés kibővítésére rendelkezésre álló lehetőségeket, azokról a kormány részletes tájékoztatást a vonatkozó döntések meghozatalát követően fog adni.

Honnan lesz erre pénz?

Mivel a cégek többsége nem az állam által regulált egyetemes szolgáltatói körben van, az egyik megoldás, hogy kiterjesztik az egyetemes szolgáltatást, megnyitnák a jelenleginél szélesebb céges kör számára, és a kormány itt csökkentené az árakat. Másik lehetőség, hogy nem terjesztik ki az egyetemes szolgáltatói kört, hanem az ott lévő kkv-k számára tennék lehetővé az árcsökkentést. Ez esetben az intézkedésnek érdemi hatása nem lenne a piacra és a versenyképességre. Hozzányúlhatnak ezen kívül a rendszerhasználati díjakhoz is, vagy módosíthatják az úgynevezett kát-os költségek vállalatokra rakódó terheit, azonban ebben az esetben is komoly kérdés lenne, hogy ki pótolja ki a kieső összegeket.

Az állam részéről logikus ötlet lenne, ha részben az MVM terhére oldanák meg az újabb csökkentéseket, a lakossági vágás kapcsán ugyanis elég kesztyűs kézzel bántak az állami társasággal, az egyre terjeszkedő cég eredményét drámaian nem viseli meg az áramárak csökkentése.

Másik kérdés, hogy hogyan reagálnak minderre a vállalatok, sokaknak a hamarosan kezdődő gázévre már érvényes szerződése van szabadpiaci kereskedővel, és akadnak olyanok is, akik az új szerződéseikről tárgyalnak. Befürödhet az, aki most megköti a szerződést, majd néhány hónap múlva kiderül, hogy ha belépne az egyetemes szolgáltatásba, olcsóbban is kaphatna gázt. De éppolyan veszélyes nem kötni szerződést azzal számolva, hogy majd a kormány kisegíti a cégeket is.

A vállalati rezsicsökkentés hatásai a részletek ismerete nélkül megjósolhatatlanok, az ugyanakkor kijelenthető, ha egy széleskörű kedvezményt ismét az energiaszektorral akarnak megfizetni, az több vállalatot teljesen ellehetetlenítene. Az EDF Démász máris 200 főtől megválik, a háttérben a hírek szerint a rezsivágás és az új adók állnak. Ráadásul a kormány nem állna meg a lakosság körében sem a 10 százalékos csökkentésnél, az eddigi kormányzati bejelentések alapján úgy tűnik, szeptembertől kilátásban van egy újabb 10 százalékos csökkentés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!