Az RTL-t és a TV2-t célozza a reklámadó

Pénteken megjelent a reklámadó tervezete a kormány honlapján. Az irományból kiderül, az adó alanya a reklám közzétevője, vagyis nem az, akit reklámoznak, hanem az, aki "a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi." Lényegében tehát a média. Ezen belül is a két legnagyobb kereskedelmi televízió.

A tévékre csap a kormány

A legnagyobb adófizető biztosan az RTL Klub lesz. A cég 2009-2011 között stabilan 29 milliárd forintos árbevételt könyvelt el, aminek legalább a háromnegyede, de inkább még nagyobb szelete reklámbevétel lehet. A TV2 ugyanebben az időszakban 16-21 milliárdos árbevételt tett közzé, árbevétele folyamatosan csökkenő.

A 2011-es adatok alapján tehát ez a két nagy tévé összesen 5-6 milliárd közötti reklámadót fizethet, ami a teljes, durván 10 milliárdos bevétel több mint fele lenne. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ugyan úgy nyilatkozott, hogy a hiányeljárás megszűnéséhez járulnának hozzá a milliárdos bevételű cégek a reklámadóval, de iparági forrásaink szerint nem erről van szó.

Hadüzenet Merkelnek?

Több egymástól független médiaipari forrásunk szerint az új adó csak az RTL-t és a TV2-t érinti érzékenyen.

Az ügy hátterében egy Heti Válaszban pár hete megjelent cikk áll, ami szerint az RTL Klubot is birtokló Bertelsmann sajtókonszern "veteránjai" alkotják a Fidesz-kritikus tábort az Európai Néppártban.

Forrásaink azt mondják, az új adóval a kormányfő lényegében ennek a kritikus csoportnak, illetve Angela Merkel német kancellárnak üzen. Az RTL Klubtól származó információnk szerint a tévétársaság átgondolhatja magyarországi jelenlétét. Ez azért is indokoltnak tűnik, mert az Opten adatai szerint az RTL az elmúlt három évben 2,8-3,7 milliárd forint közötti nyereséget mutatott ki, ami kevesebb, mint amennyi reklámadót kellene fizetnie. A TV2 viszont évek óta veszteséges.

Az RTL belső vezetéséből származó információnk szerint a teljes kivonulásnál valószínűbb forgatókönyv, hogy az RTL Klub egy német vagy luxemburgi licenszel folytatja a magyarországi sugárzást, kvázi külföldi adóként. Ezzel ugyan elveszítik a földsfelszíni analóg frenkvenciájukat, amit viszont már most is csak a lakosság 15 százaléka néz, és jövőre le is kapcsolják, ezért csak átmeneti, és nem is túl érzékeny veszteség lenne. (A külföldi sugárzást a magyar tévénézők nem is vennék észre.)

Az Infocenter is örülhet?

Az adó bevezetésének a másik célja az lehet, hogy a médiapiacon már most is komoly tényezőnek számító Infocenter – aminek egyedüli tulajdonosa 2010 óta a Simicska Lajos üzlettársaként ismertté vált Nyerges Zsolt – egyedüli ajánlattevőként startolhasson rá a TV2-re. Úgy tudjuk, a csatorna iránt a svéd MTG is érdeklődik, és a reklámadó egy nagyon erős üzenet nekik.

Azt is hallottuk, hogy ha a TV2 végül tényleg az Infocenter érdekeltségébe kerül, az az egész reklámadó-tervet semmissé teheti.

TV2: ez csőd

A reklámiparág az elmúlt öt évben 50 százalékot csökkent. A reklámpiacból élő TV2 sok milliárdos veszteségbe fordult az elmúlt két évben. Azáltal ráadásul, hogy az analóg kikapcsolás nem történt meg időben, a csatornának sok milliárd forint extra kiadása volt. Most, hogy a cég megszabadulna az analóg terhektől, a reklámadón keresztül még többet venne vissza a kormányzat, ezzel tovább mélyítve a médiapiac veszteségeit - fogalmaz a TV2 közleményében.

"A reklámadó terve váratlanul ért minket, nagyságrendje meglepő és teljességgel elfogadhatatlan: csődbe viszi a 10 milliárdos árbevétel feletti vállalatokat, ezzel szemben költségvetési oldalon - tekintve, hogy egy 100 milliárd alatti reklámpiacról beszélünk - nagyságrendileg nem jelent számottevő bevételt. A reklámadó bevezetésével több száz ember munkahelye kerülne veszélybe, alapvető, a nézőket 15 éve szórakoztató és tájékoztató műsorok szűnhetnek meg, emellett nem lenne pénz tömegtájékoztatásra, közszolgálati feladatok teljesítésére."

Az RTL közleménye szerint az adó egy teljes iparágat tesz tönkre, amely az elmúlt öt évben már így is bevételei felét elvesztette. A ma közzétett tervezet kifejezetten a televíziós iparágat lehetetleníti el, azon belül is a legnagyobb bevétellel rendelkező RTL Klubot érinti, hiszen az adó progresszivitása úgy van meghatározva, hogy az elsősorban társaságunkat hozza nehéz helyzetbe.

Mindez jelentősen szegényebbé teszi a magyar tartalom ipart, nagymértékben csökkenti a Magyarországon előállított műsorok mennyiségét, és munkahelyek százait veszélyezteti a médiaiparban.

A magyar RTL Csoport szoros figyelemmel követi a törvényjavaslat alakulását és minden opciót mérlegel a további magyarországi működésével kapcsolatban.

A reklámtorta

A magyar médiapiac adó nélkül sincs túl jó állapotban. Tavaly 174 milliárd forintot költöttek itthon a cégek reklámra, a válság előtt 2006-ban 176 milliárd forint volt a reklámköltés, vagyis hat évnyi infláció és visszaesés ellenére sem tudta elérni még a nominális értéket sem a válság előtti szintet tavaly a magyar reklámpiac.

Az alábbi táblázatban csak az elmúlt két év reklámkiadásait (a médiacégek nézőpontjából a reklámbevételeit) gyűjtöttük össze. A költések egy év alatt 3 százalékkal, ötmilliárd forinttal estek, a teljes reklámtorta, amin a médiacégek osztozhattak, 174 milliárd forint volt tavaly.

Régi terv

A kormány már régebb óta tervezi a média nagyobb adóztatását, februárban dobták be a meteorológiai szolgáltatási díj bevezetését, ami a médiacégek reklámbevételeit terhelte volna egy 0,5 százalékos kulccsal. Egyes forrásaink szerint a meteorológia államosítása és a sajtótermékekre kivetett sarc ellenérzéseket váltott ki, ezért került le a napirendről. Azt is hallottuk, hogy a kormány nem is olyan régen, néhány hónappal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy nem lesz reklámadó - ezt most a fenti okok miatt rúgja fel.

Egy kis történelem

A reklámadó korábban háromszor is felmerült. Először 2000-ben, akkor az írott és az elektronikus sajtó reklámbevételeinek 6 százalékát vette volna el különadóként az állam. De akkor a kormány végül nem támogatta saját képviselőinek ötletét, és a Fidesz végül le is szavazta a javaslatot. 2008-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik ülésén a szakszervezetek 3 százalékos reklámadó bevezetését ajánlották a bankok agresszív hitelreklámozása miatt.

Ez a javaslat a megrendelő cégektől és a hirdető online sajtótermékektől szedte volna be a plusz milliárdokat, de végül ebből sem lett semmi. Ahogy a 2010-ben felmerült elképzelésből sem. A választások előtt a Kreatív reklámipari szaklap felkereste a nagy pártokat, hogy mit terveznek a médiaiparral. Akkor egyedül a Jobbik mondta, hogy a reklámadó jó ötlet, bár az LMP és az akkor még tényezőnek számító MDF sem vetette el. Igaz, a Fidesz egyáltalán nem válaszolt a kérdésekre, így arra sem, akarnak-e reklámadót.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter májusban jelentette be, hogy háromlépcsős költségvetési egyenlegjavító csomagot terveznek. Az intézkedések három fő része: költségvetési zárolás, a beruházások leállítása, az adóemelés.

Futottak még

A nyomtatott médiában érdekelt Sanoma Média 2010-2011-ben kimutatott 17-18 milliárdos árbevételéből arányaiban már jóval nagyobb az a rész, ami nem reklámbevételnek minősül, hanem mondjuk terjesztési, könyvkiadási bevétel, ami után nem kell majd adózni.

Az e-beszámoló adatai szerint a Sanoma 2011-ben 9 milliárd hirdetési árbevételt jelentett, a cég ez alapján 440 millió forint adót fog fizetni, amivel a nagytévék után a legnagyobb adózó lehet.

A Ringier 12,8-13,8 milliárdos árbevételéből már 2011-ben csak 3,5 milliárd forint érkezett a reklámból, ez a médiacég így egy 35 milliós befizetéssel megússza a dolgot. A magyar reklámtortából már most sokmilliárdos szeletet kiharapó Google és Facebook persze nincs az adózók listáján, mivel itteni cégeiket külföldről irányítják és külföldről számláznak, így lényegében az itteni iroda működtetésével járó járulékos költségeken túl semmilyen adót nem fizetnek.

A legnagyobb adófizetők listáját a Napi Gazdaság a Céginfó adatbázisa alapján gyűjtötte össze.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!