Energiaklub: Nincs rendben a paksi bővítés

"Az atomerőműveket manapság 50 éves élettartamra tervezik, ami ezt jelenti, hogy ha 2025-re megépülnek a Paksi Atomerőmű új blokkjai, akkor 2075-ig fognak üzemelni. De hogyan lehet úgy politikai döntést hozni, hogy többségünk már nem is él akkor?" - tette fel a kérdést az Energiaklub szerdai atomügyi konferenciájának felütéseként Perger András, az Energiaklub projektvezetője.

A bővítésről szóló döntés 2009-ben született meg. Az ügy aktualitása, hogy áprilisban az orosz Roszatom 3000 milliárd forint körüli ajánlatot tett. Perger szerint azonban a bővítés az európai trendekkel ellentétes, drága, illetve jogilag átláthatatlan és valójában a mai napig nem sikerült megindokolni a szükségességét.

Kit érdekel 3000 milliárd?

Az Energiaklub becslései szerint a beruházás költségei meg fogják haladni a jelenlegi számokat is, ugyanakkor az előrejelzések készítését nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ a tervezett bővítés részleteiről. "Látszólag senkit nem érdekel 3000 milliárd forint sorsa, miközben néhány milliárdos tételekről vérremenő viták folynak a parlamentben."

Az Energiaklub az eltelt idő alatt számos adatigénylési pert nyert meg, alkotmánybírósági beadványt írt és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosához, Fülöp Sándorhoz fordult jogorvoslatért. "Az atomerőmű építése nem pusztán műszaki kérdés. Nem lehet ráhagyni a politikusokra, a szakemberekre: igazi politikai, közéleti témáról van szó" – mondta Perger.

A piacot már nem érdekli az atom

Martin Bursik, volt cseh környezetvédelmi miniszter, a Cseh Megújuló Energia Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a felmérések azért mutathatják a csehek és a magyarok esetében is az atomenergia viszonylag nagy támogatottságát, mert a szocializmus alatt a társadalmi nyilvánosság hiánya nem tette lehetővé azt, hogy erről párbeszéd alakuljon ki.

Bursik szerint manapság a magánszektorban nem találni olyan cégeket, akik még nukleáris energiába ruháznának, csak azok az állami cégek költenek erre, akiknek a status quo fenntartása a célja, így a verseny szerinte a megújulókat hozná helyzetbe. A volt miniszter szerint ezek a cégek ráadásul lobbierejükön keresztül a szabályozást is saját kényük szerint tudják alakítani.

A jelenleg is folyamatban lévő beruházások kapcsán Bursik azok gazdasági és pénzügyi kockázatait és kiszámíthatatlanságát emelte ki, és arra hívta fel a figyelmet, hogy minél több megújuló energiaforrást vonunk be a villamosenergia termelésbe, költségarányosan annál alacsonyabb termelési költségekkel számolhatunk.

Okosan kell tárgyalni

"Mi azt hisszük, hogy mindent Putyin szintjén kéne eldönteni, de számos országról tudunk, akik el tudták intézni, hogy alacsonyabb szinten tárgyaljanak" - mondta Deák András, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, Oroszország szakértő, a Roszatom lehetséges beruházásnak következményeit értékelve.

"Kérdés, hogy Magyarország képes lesz-e helytállni az erős orosz alkupozícióval szemben és a politikai döntéshozók következetesek tudnak-e maradni a következő évtizedekben. Már a vonzó tender kiírása is kihívás lehet, kínos lenne, ha az oroszokon kívül nem jelentkezne más beruházó" – mondta Deák. A szakértő szerint emiatt nagyon fegyelmezetten kell majd tárgyalni, mert az oroszok híresek arról, hogy szeretik szétzilálni a tárgyalási partnereik stratégiáját.

Szegény ember vízzel főz

Több kérdés is érkezett a hallgatóság soraiból arra vonatkozóan, hogy mivel lehetne helyettesíteni a paksi bővítést: az egyik kérdező szerint, ha teljesen megújulókkal helyettesítenénk az atomenergiát, az 9-10 ezer milliárd forintba is kerülhet. Igazi, járható alternatíva azonban nem hangzott el a válaszolók részéről.

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója szerint a lakossági energiahatékonyság növelésén 2400 milliárdot is lehetne spórolni, egy másik kérdező szerint ez a megoldás ugyanakkor nem számol azzal, hogy így is szükség van új energiaforrásokra.

Deák azt jegyezte meg, hogy szerinte nem baj, ha egy egységes európai piacon Magyarország hosszú távú importőrré válik, mivel az ország nem különösebben gazdag erőforrásokban: "szegény ember vízzel főz alapon hosszú távon számomra tolerálható ez a megoldás" – mondta a Külügyi Intézet munkatársa.