Nem okoz államcsődöt Varga csomagja

Több elemző szerint is csődeseményhez hasonlít a hétfői Varga-csomag egyik, önkormányzati adósságokat érintő pontja. Eszerint a 600 milliárd forintnyi adósság 7 százalékát, nagyjából 42-43 milliárd forintnyi tartozást nem törleszt a bankoknak az állam.

Bár elsőre sokaknak úgy tűnt (például Felcsuti Péternek, a Bankszövetség volt vezetőjének), semmiképp nem államcsőd, ha a kormány nem fizeti ki teljesen bankoknál lévő önkormányzati adósságot.

A bankoknak is jó, ha megszabadulnak az önkormányzatoktól

Ehhez először is jó tudni, hogy az állam és az önkormányzatok külön gazdálkodási egységek, egy önkormányzat bármikor csődbe mehet, mint ahogy ez gyakran meg is történik, az államra nézve gyakorlatilag ez semmilyen közvetlen hátránnyal nem jár (emiatt a bankoknak önkormányzatokat hitelezni jóval kockázatosabb).

Az önkormányzati hitelt lényegében ugyanúgy tekinthetjük, mint bármilyen más hitelt, tehát ez egy kockázatos banki eszköz, mint mondjuk egy vállalati hitel vagy egy jelzálogkölcsön. Most pedig ezeket megveszi az állam, csak nem névértéken, hanem 7 százalékkal olcsóbban. A 7 százalékos diszkont egy egyszeri különadó formájában jelenik meg.

Néhány erősen bajban lévő város esetében például biztosra vehető, hogy nem tudják majd terv szerint visszafizetni a kölcsönöket. Épp ezért, ha a bankok mondjuk nem az államnak, hanem egy bármilyen más piaci szereplőnek adták volna át az adósságot, a vevő csak a névértéknél alacsonyabb áron vette volna azt meg.

A bankok már régebb óta el is kezdtek céltartalékot képezni egyes önkormányzati hitelekre, ami jelezte, hogy ők is tudták, kénytelenek lesznek veszteségeket elkönyvelni az állományon.

Azt viszont nem lehet tudni, hogy az elég komolynak mondható 7 százalékos mínusz indokolt lehet-e, könnyen lehet, hogy a bankok valós vesztesége átlagosan ennél azért kisebb lett volna. Most viszont legalább egyben szabadulnak az ilyen típusú adósságok egy jelentős részétől. Több banknak ugyanakkor még most is maradt kockázatos önkormányzati hitele, ahol örülhetnek, ha viszontlátnak 93 százalékot. Ezeket most eladhatják az államnak.

A dolog akkor lett volna államcsődszerű helyzet, ha mondjuk az állam kezességet vállal ezekért a hitelekért, vagy hogyha mondjuk ténylegesen átvállalja, ő lesz a kötelezett, majd utána mégsem fizet.

Az elemző szerint rendben van, csak sok

Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője szerint nem arról van szó, hogy az állam nem fizeti ki a bankok felé fennálló önkormányzati tartozást, hanem megadóztat egy állományt, ahogy tette ezt a bankadónál is, csak ott az adó alapja a bankok 2009-es mérlegfőösszege volt.

Az állam tavaly év végéig az ötezer fő alatti települések banki tartozásait vette át, idén egyedi alkuk mentén a nagyobb önkormányzatok adósságának egy része is az államhoz kerül, év végéig összesen mintegy 600 milliárd forint. Ennek a 7 százalékát vonja el adók formájában a kormány, ami 42-43 milliárdos banki veszteséget jelent.

Gyurcsik szerint a lépésben van logika, hiszen az önkormányzati tartozások állami átvételével a bankok is nyernek, hiszen a potenciális önkormányzati hitelezési veszteségeket így elkerülik, a rossz hitelállomány mögé pedig nem kell céltartalékot tenni, illetve azzal, hogy az állam megszabadítja őket ettől az állománytól, a lekötött tőke is felszabadul. A dolog innen nézve egy nyereségmegosztásnak is tekinthető.

Az elemző szerint ami inkább problémás, a bankszektor öszterhelésének a nagysága. Ez az egy lépés önmagában nem lenne gond, de a bankadóval, tranzakciós adóval együtt számítva már tényleg nagyon magas a bankszektor összes adóterhe.