Így úszhatjuk meg az adóemelést

A kamatjövedelmekre a kormány a kamatadón felül 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is ki akar vetni, ennek kapcsán a Portfolio.hu megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy mi lesz a tartós befektetési számlákon (TBSZ) vagy éppen a nyugdíj-előtakarékossági számlákon (NYESZ) tárolt összegekkel.

A szabályozás úgy szól, hogy az 6 százalékos eho - bizonyos kivételekkel - az Szja törvény 65. paragrafusa szerinti kamatjövedelmeket terheli. Ide tartozik például a bankbetéten, kötvényeken, befektetési alapokon, illetve bizonyos biztosítási szerződéseken elért jövedelem is. Az új törvény szerint ezekre a 16 százalékos kamatadón felül még 6 százalékos ehot is meg kellene fizetni.

Időközben egy olyan módosító indítvány érkezett a törvényhez, amely az állampapírokat kivenné az extra terhet viselő eszközök közül. Sőt adófizetési kötelezettség nem terhelné a 2006. szeptember 1. előtt megkötött értékpapír-ügyleteket, illetve biztosítási szerződéseket, valamint a 2006. szeptember 1. előtt határozott időtartamú kamatperiódusra megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét szerződések esetében jóváírt vagy kifizetett kamatot sem.

Nagy kérdés volt eddig, hogy a különböző hosszú távú megtakarítási formákra, így például a TBSZ-re és a NYESZ-re vonatkozik-e az új szabály. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott állásfoglalás szerint a két különböző megtakarítási formából származó jövedelmekre nem a 65. paragrafus érvényes, vagyis az eho megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik a TBSZ-ről és a NYESZ-ről felvett jövedelemre, függetlenül attól, hogy e számlákon is jóváírhatnak kamatot.

A nyugdíj- előtakarékossági számla esetében az értelmezés könnyebb, mert a szabályok úgy szólnak, hogy ha úgy veszi fel az ügyfél a megtakarítását, hogy az nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, akkor a 16 százalékos szja és 27 százalékos eho fizetési kötelezettség is keletkezik, valamint az állami támogatás összegét is 20 százalékkal növelten kell visszafizetni. Ilyen módon nem is érné meg adóoptimalizálási céllal ezt az utat választani.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott állásfoglalás arra nem terjedt ki, hogy mi történik, ha például a nyitást követő 3. év előtt szünteti meg az ügyfél a számláját. A 67. paragrafus szerint tartós befektetési jövedelemnek csak az a hozam minősül, amely a legalább 3 évig megtartott számlákon elhelyezett összeg után keletkezik. Ezek alapján azt is ki lehet olvasni a törvényből, hogy ha a felhalmozási időt követő 3 éven belül szüntetjük meg a számlát, akkor a 16%-os kamatadó mellett a 6 százalékos ehót is meg kell fizetni. Viszont, ha már legalább 3 évig megőriztük a számlát, akkor már nem kellene a 6 százalékos ehót megfizetni.

A Minisztériumnak az ezirányú kérdéseit a Portfolio elküldte, azonban eddig még nem kaptak a TBSZ-re vonatkozóan részletinformációkat. Mindezek ellenére azt lehet mondani, hogy a 6 százalékos eho az embereket a TBSZ felé tereli, mert bizonyos időszak eltelte után az egészségügyi hozzájárulás terhét meg lehet spórolni. A gond ezzel csak az, hogy az emberek többségében még mindig rövid távon, betétben görgetik a megtakarításukat, vagyis a lakosság többségére érvényes lesz az extraadó. Persze az elfogadásig még sok minden történhet, amit jól mutat, hogy az állampapírok is viszonylag gyorsan kikerültek az extra teher alól.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!