Sokat hoz a Varga-csomag elfedett pontja

Tavaly összességében valamivel több mint 103 milliárd forint bányajáradékot fizettek be a Magyarországon működő bányavállalkozások az egy évvel korábbi több mint 111 milliárd forint után - írta a Napi Gazdaság.

A 103-ból több mint 100 milliárd forintot a földgáz- és kőolaj-kitermelés után fizették a társaságok − derül ki a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Napi Gazdaságnak adott válaszából. A legnagyobb befizető a Mol Nyrt. volt. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jegyezte, hétfőn beterjesztett törvényjavaslat a 2008 előtt termelésbe állított szénhidrogénmezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében 12-ről 16 százalékra emeli a bányajáradékot, a kitermelt nyersanyag értékére vetítve (a bányajáradék mértéke attól függ, hogy az adott mezőt mikor állították termelésbe).

Várhatóan nem állja meg a helyét a kalkuláció, miszerint a tavaly beszedett 103 milliárd forintnál jövőre 33 százalékkal nagyobb összeg folyhat be járadékként. A magyarországi bányászati aktivitás ugyanis gyakorlatilag a válság kitörése óta hanyatlik, az energiahordozók, építő- és egyéb nyersanyagok iránti kereslet zsugorodása mellett az is visszafogja a szektort, hogy 2010 óta nem adtak ki új bányászati engedélyt itthon − noha igény lenne rá, ráadásul a törvényhozók maximalizálták az egy társaság által kutatható terület nagyságát is (a legnagyobb befizető Mol kutatási területe például a lejáró koncessziók visszaadásával ez idő alatt harmadára zsugorodott).

Egy korábbi szakmai fórumon elhangzottak alapján − a nemzeti fejlesztési miniszter utasítására − várhatóan heteken belül hét bányászati koncessziós pályázatot írnak ki a hagyományos és nem hagyományos szénhidrogén-bányászat fejlesztése és a geotermális energia fokozottabb hasznosítása érdekében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!