A kormány 100 milliárdot ad a takarékoknak

A kormány elfogadta a takarékszövetkezeti rendszer stratégiai átalakításáról szóló koncepciót, az újjászervezésre 100 milliárd forintot biztosítanak - közölte a kormányszóvivő az MTI érdeklődésére hétfőn.

Giró-Szász András elmondta: a kormány hétfői ülésén meghallgatta és megtárgyalta a takarékszövetkezeti rendszer működéséről szóló beszámolót. Elfogadta a stratégiai átalakításról szóló koncepciót, és felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy Vojnits Tamás kormánybiztossal együttműködve minél előbb terjessze azt az Országgyűlés elé.

Ezzel kapcsolatban a kormány döntött arról, hogy 100 milliárd forintot biztosít a takarékszövetkezeti rendszer újjászervezéséhez, és megbízta a fejlesztési minisztert, hogy az állami vagyon értékesítése terhére biztosítsa az összeget - tette hozzá a szóvivő.

Tavaly írtuk meg, hogy az állami tulajdonú MFB négymilliárd forintot adna a Takarékbank 38 százalékáért. Miután az állam bevásárolta magát a Takarékbankba, döntő befolyást szerzett a legnagyobb, durván 1600 fiókot számláló takarékszövetkezeti szövetségben tavaly.

Az állam hitelezési, növekedési céljai eléréséhez ennél jobb eszközt elképzelni sem lehet. Viszonyításképp: a legnagyobb fiókhálózatot üzemeltető OTP-nek országszerte negyed ennyi fiókja sincs. Ez a hálózat lehetővé teszi, hogy minimális erőfeszítéssel országszerte elérhető legyen a hitelszűkétől szenvedő kis- és középvállalati kör, illetve a felvásárlással meg lehet úszni egy új bank alapításával járó kínlódást, ami a fiókhálózat kialakítása miatt nagyon pénz- és időigényes lenne.

Tovább nőhet az állami befolyás

Az, hogy most a kormány az állami vagyonértékesítés terhére 100 milliárddal kínálja meg a takarékszövetkezeteket, nyilván nagyobb befolyással is jár majd.

Korábban kétféle forgatókönyvet is felvázoltunk, ami alapján a takarékok és az állam közeledését megvalósíthatónak tartottuk. A puhább megoldás szerint a szövetkezetek és ezek központi bankjaként funkcionáló Takarékbank viszonya nem fog változni: a szövetkezetek IT-szolgáltatásokat, marketingtámogatást, termékfejlesztést és treasury-szolgáltatásokat kapnak a központtól – ez utóbbi a bank hitelezési és pénzszerzési munkájának koordinálását jelenti –, de betétgyűjtési és hitelezési tevékenységüket továbbra is többé-kevésbé szabadon folytathatják. Tehát például maguk választhatják meg, hogy melyik helyi vállalkozónak milyen feltételekkel adnak kölcsönt.

De egy drasztikusabb változás lehetőségét is felvillantottuk. Eszerint, miután az MFB kapun belülre kerül, egy tőkeemeléssel elméletileg bármikor könnyedén többségi tulajdont szerezhet, ami nyilván nagyon felértékeli a kisebbségi részesedését. Ezzel az állam egymaga már papíron is jóval erősebb pozícióba kerülne, mint a Takarékbank szövetkezeti tulajdonosi köre, ami azt is jelentené, hogy a kormány akár a legapróbb döntésekig is beavatkozhatna a takarékok életébe. A tőkeemeléshez ugyan a bank közgyűlésének 75 százalékkal támogatott jóváhagyása kell, egy 25 százalékos kisebbség tehát képes lenne blokkolni az akciót – persze kérdés, hogy akarná-e, merné-e?

Vékony jégen

Most mégsincs szó tőkeemelésről, bár egyelőre kevés részletet tudunk. Ezek alapján a megoldás inkább a tőkeemelés barátságosabb csomagolásának tűnik, de a lényeg, a nagyobb központi befolyás így is megvalósulhat.

Persze a lefagyott hitelezés állami felpörgetése akár még indokolt is lehet - pontosan ez a célja az MNB olcsó hitel programjának is. Erre a szövetkezeti rendszer tökéletesen alkalmas: pillanatok alatt el lehet érni a magyar kisvállalkozói réteget, a hitelezési stimulus nagyon gyorsan keresztülmehet, ami a gazdaságot is élénkíteni. Kockázatok persze vannak, például az, hogy az állam a saját bankján keresztül baráti cégeket hitelez.

Ha a tulajdonszerzéssel erre kényszerítenék a takarékszövetkezeteket, akik kénytelenek lennének akár üzleti érdekeikkel ellentétes döntéseket is meghozni, annak szomorú vége lehet, amit a kilencvenes években már megtapasztaltunk, és ami a bankkonszolidációhoz vezetett.