Kína felajánlotta, hogy mennyiségi korlátot és minimális árat szab meg az Európai Unióba irányuló napelem-kivitelre, hogy kompromisszumot találjanak a kínai napelem-export ügyében kirobbant kereskedelmi vitában.
Magyarországon döntően az kínai import miatt zár be szeptemberben az 500 főt foglalkoztató dorogi Panasonic napelemgyár. Az üzem a Panasonic teljes napelemtermelésének mintegy 20-30 százalékát adta. A cég 2009-ben vásárolta fel a Sanyót, ekkor került birtokába a magyarországi gyár is, amelynek felépítését az Európai Unió és a magyar költségvetés 900 millió forinttal támogatta.
A Shanghai Securities News pénteki számában megjelent írás szerint Kína évi 10 gigawattban maximálná az exportált napelemek összteljesítményét és wattonként 0,5 euró (147 forint) minimális árat számítana fel. A lap a kínai fejlesztési és reformbizottság egyik tisztviselőjére hivatkozik, aki azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni. A kínai szakkamara illetékese azonban úgy nyilatkozott, hogy nagy esélyt lát a vita megoldására.
Cserében az EU nem vagy csak alacsony vámmal sújtaná a kínai napelemexportot.
Az EU korábban azzal vádolta meg Kínát, hogy dömpingáron exportál napelemeket az unióba, júniusban 11,8 százalékos büntetővámot vetett ki, amely augusztus 6. után megegyezés híján 47,6 százalékra emelkedne. Az uniós lépést több vezető európai politikus bírálta, azzal érvelve, hogy a vita kiélezése helyett inkább megegyezésre kell törekedni.
Ellenlépésként Kína vizsgálatot indított az európai borexport ügyében.
Az unió piaca veszi fel a kínai napelemexport mintegy felét, több mint 27 milliárd dollár (6150 milliárd forint) értékben.