- Gazdaság
- felcsút
- puskás ferenc labdarúgó akadémia
- felcsuti utánpótlás neveléséért alapítvány
- beszámoló
Milliárdos nyereség a falusi újonccsapatnál
További Gazdaság cikkek
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
- Több száz milliárd forintos kárt okoznak a csalók, egyetlen fegyver van ellenük
Anyagilag fantasztikus évet zárt a Puskás Akadémia, pontosabban az azt működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Önmagában az sem megszokott, hogy egy nonprofit cég tart fenn egy nyereség-orientáltat, márpedig az NB1-ben induló, tavaly nyáron alapított Puskás Futball Club Kft.-nek 100 százalékos tulajdonosa az alapítvány.
Az alapítvány idei gazdasági sikerei döntően az államnak köszönhetőek, hiszen csaknem 3 milliárdos éves bevételükből a tavalyi 480 millió után idén már 2,1 milliárd forint jött közvetlenül a költségvetésből. Összevetésként ez önmagában több mint a nagy testvér Videotoné, ahol 2,06 milliárd forint volt az éves nettó árbevétel. Az pedig egészen egyedülállóan szép teljesítmény a magyar sportmezőnyben, hogy mindebből 1,7 milliárdos adózott nyereséget értek el.
Megkérdeztük erről az alapítványt, ahol azt mondták, hogy ennek majdnem teljes egésze TAO-pénz, azaz egyszázalékhoz hasonló módon vállalatok gondolták azt, hogy az adójuk egy része az államon keresztül menjen a Felcsúthoz. A maradék állami pénz pedig az MLSZ-en keresztül érkezik hozzájuk, mivel elitakadémiának számítanak. Hozzátették azt is, hogy egyébként ők már a TAO program elindulása előtt is Magyarország legjobban felszerelt és legnagyobb akadémiája voltak. Emellett még azt is elmondták, hogy szerintük az adakozási kedv irányukba politikai viszonyoktól függetlenül növekedni fog, mivel „egyre többen azonosulnak az általuk képviselt értékekkel”.
Szinte eltörpül, hogy egyéb adományokból csak 850 millió forint érkezett be, itt jó eséllyel olyan cégekre kell gondolni, akik támogatóként vannak jelen az egyelőre kevés szurkolót megmozgató, meglehetősen csekély reklámértékű csapatnál. Így a teljesség igénye nélkül azért sokat köszönhetnek mondjuk a Mol-nak, az OTP-nek, a Közgépnek, a CBA-nak, a Hír TV-nek, az FHB-nak, Demján Sándornak és Trigránitnak vagy éppenséggel a tulajdonos felcsúti polgármester cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek. Külön érdekes, hogy a tevékenységükhöz képest viszonylag nagy összeget, 500 millió forintot tartanak készpénzben, bankbetétben vagy más könnyen elérhető formában.
Szintén figyelemre méltó, hogy gyakorlatilag ingyen kaptak 600 milliónyi hitelt is, hiszen alig 1,2 millió forint kamatot fizettek minderre. Ez 0,002 százalékos éves kamatnak felel meg, ez az alapítvány szerint teljes egészében kifizetetlen tartozás a szállítók felé, így ezért nem fizettek kamatot.
Az viszont elég problémás állításnak tűnik, hogy közpénz nélkül, csak adományokból épülne a 3,8 milliárdba kerülő új stadionjuk. Az adomány ugyanis az, amit meg is tarthatna az ember, a TAO pénzeknél viszont a már befizetett adókból támogat vissza az állam egy szervezetet, ezért is sorolták számvitelileg a közvetlen költségvetési támogatások közé. Ha pedig még a jelenlegi őrült magas, a Videotonét is meghaladó egyéb adományozási szintet tételezzük is fel, amit mind stadionra fordítanak, akkor nem tavaszra, hanem hozzávetőleg négy múlva készülne el az ország legmodernebb arénája.
Olvassa el helyszíni riportunkat, amelyből kiderül, hogy hányszor fér bele Felcsút a stadionba és valóban Makovecz Imre tervezte-e a Makovecz-stadiont.