További Gazdaság cikkek
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
- Kétéves mélyponton a magyar deviza
Olyan kevés lakás épül nálunk , hogy a A Deloitte Ingatlan Index felmérése szerint 1000 lakosra mindössze 1,1 megépült lakás jutott tavaly. Ez alig több, mint az európai átlag 40 százaléka.
A lakhatási költségeket is nálunk a legalacsonyabbak: az elmúlt két évben a magyarországi és lengyelországi költségek nem haladták meg az uniós átlag 36, illetve 42 százalékát. Kohári Gábor a Deloitte Zrt. ingatlanszektorra szakosodott munkacsoportjának vezetője szerint ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a lakásállomány elöregedése miatt hosszú távon Kelet-Európában a költségek folyamatos növekedésére kell számítani.
A felmérés szerint a vizsgált országok közül Dániában és az Egyesült Királyságban a legmagasabbak a lakhatási költségek: 82-, illetve 36 százalékkal magasabbak, mint az uniós átlag.
Hány év munkával vehetsz lakást?
Míg Dániában új lakóingatlan vásárlásához már 2,2 évnyi bruttó átlagbér is elegendő, Oroszországban pedig 10 évnyi sem elég, Magyarországon 7 és fél évet kell dolgoznia annak, aki saját lakást szeretne. (Azzal kapcsolatban, hogy mennyit estek Magyarországon az elmúlt években az árak, és mennyit kell dolgozni egy átlagos lakásért, többet is megtudthat infógrafikánkról ).
Az összes vizsgált ország közül viszont a saját tulajdonú lakások aránya Magyarországon és Spanyolországban a legmagasabb. Magyarországon az ezer lakosra számított saját tulajdonú lakások száma 127-tel több, mint az uniós átlag. Ez azt jelenti, hogy a magyar átlagkeresettel rendelkező vásárlók nehezebben engedhetik meg maguknak a saját lakást, mint például a Csehországban élők, de a magyarok könnyebben juthatnak saját tulajdonhoz, mint például a Lengyelországban vagy az Olaszországban élők.
Hol a legdrágábbak a lakások?
Továbbra is London Európa legdrágább városa a Deloitte szerint. A város belső kerületeiben az ingatlan-adásvételi ügyletek alapján az átlag négyzetméterár 10000 euró, de már a külső városrészekben sem lehet lakást lapni 6000 eurós négyzetméterár alatt.
Annak is mélyen a zsebébe kell nyúlnia, aki a francia fővárosban szeretne lakást: a régebben épült lakóingatlanok átlagos négyzetméterára meghaladja a 8000 eurót, a tágabb párizsi régióban pedig az 5500 eurót. Összehasonlításképp, a lakóingatlan-vásárlás szempontjából legdrágább német városban, Münchenben az átlag négyzetméterár mindössze 5000 euró körül mozog.
München és Moszkva az a két város, ahol az árak a legjobban , több mint 200 százalékkal meghaladják az adott ország lakóingatlan-átlagárait. A moszkvai lakásokra egyébként az európai átlagnak megfelelő, azaz 4000 eurós négyzetméterár a jellemző, ahogy Milánó, Róma, Lyon és Marseilles lakóingatlanaira is.
A tavalyi évhez képest a legnagyobb, több mint 10 százalékos ingatlanár-növekedést Berlinben, Londonban és Moszkvában mérte a Deloitte, a legjelentősebb, 7-8 százalék körüli visszaesést pedig Amszterdamban és Varsóban.