További Gazdaság cikkek
-
Milliárdokkal károsítottak meg rászorulókat, az étkeztetési szektort teljesen áthatja a korrupció - Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok
- Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
- Véget ért a Boeing sztrájkja, megszületett a megállapodás
A takarékszövetkezetek vezetői lázadásra készülnek. A gyakorlatilag kötelező integrációra való szavazáskor még lenyelték a keserű pirulát, a következő lépések azonban akár fordulatot is hozhatnak - írta az Origo.
A június végén beterjesztett, azóta elfogadott törvényjavaslat főbb pontjai között szerepel egy integrált takarékszövetkezeti rendszer létrehozása kötelező tagsággal és takarékbanki központtal. A takarékok számára közös üzletpolitikai célokat, egységes termékeket, közös informatikai rendszert hoznak létre. Július 17-én a takarékszövetkezetek igent mondtak az integrációra. A Takarékbank Zrt. új tulajdonosi struktúrájáról, a részvények átcseréléséről csak igennel dönthettek a takarékok − ellenkező esetben kiírták volna magukat a hitelintézeti körből.
Augusztusban a szövetkezeteknek implementálniuk és alkalmazniuk kell az integrációs szervezet alapszabályát, ennek pontos tartalmát azonban még homály fedi. Az Origónak nyilatkozó takarékszövetkezeti elnök egyike ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem egyeztetnek senkivel, az alapszabályt készen kapják majd, pedig az alapszabály a napi működésben is jelentős változásokat hozhat.
Az új alapszabály elfogadásához közgyűlést kell összehívni, azonban több takarék elnöke már benyújtotta felmondását, ez megnehezítheti a szervezést és a döntéshozást. A takarékok elnökei helyi szinten általában rendkívül fontos szerepet töltenek be, különösen a jelenlegi egyszerre bizonytalan és forró hangulatban. "Ha én nem vagyok ott, és nem mondom, hogy gyerekek, ezt most meg kell szavazni, akkor már a júliusi közgyűlés is kudarcba fulladt volna, mert olyan a hangulat, hogy sokak szerint Rákosi is különb volt" - fogalmazott a hírportál egyik forrása.
Demján Sándor, az OTSZ elnöke ugyancsak nagy hatással lesz arra, hogyan döntenek a takarékok a továbbiakról. Demján több levelet írt már Orbán Viktornak a törvény visszavonása érdekében, azonban kérése eddig süket fülekre talált. A milliárdos állítólag többször hívta telefonon is a miniszterelnököt, azonban Orbán Viktor nem fogadja a hívásait, amire eddig nem igazán volt példa. Demján ezáltal személyében is sértve érezheti magát, ami tovább bonyolíthatja a helyzetet. Az OTSZ a következő, augusztus 27-én tartandó takarékbanki közgyűlésre is ajánlásokat, mérlegelési szempontokat készít a takarékok számára, nem mindegy, hogy mi szerepel majd ezekben.
Az új jogszabály arról szól, hogy a tulajdonos, vagyis a Takarékbank vezetése leváltja a mostani tulajdonost, a takarékokat. Ki látott már ilyet? - méltatlankodott Demján Sándor július 5-én, a témában tartott sajtótájékoztatón. A takarékok 53 milliárd forintnyi tőketöbblettel rendelkeznek, és megfelelnek az új bázeli likviditási és tőkekövetelményeknek, ezért szerinte nem igaz az sem, hogy emiatt lenne szükség a változásokra. "Rajtunk így nem kell segíteni!" - fogalmazott.
A történetet színesíti, hogy a Népszabadság múlt heti információi szerint az OTSZ az alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. A következő közgyűlésen szó lesz a Magyar Posta tulajdonszerzéséről is, amelyre tőkeemeléssel kerülhet sor. Ha egy takarék ezt nem fogadja el, akkor részesedését az MFB vásárolja fel, de hogy milyen áron, arról egyelőre nem lehet tudni. Ha minden takarék nemmel szavazna, az azt jelentené, hogy 100 százalékban állami tulajdonú takarékrendszer jön létre. Az egyik takarék vezetője szerint könnyebben vennék, ha nyíltan kimondaná a kormány, hogy itt államosításról van szó. Többek úgy dönthetnek, hogy az állami befolyásszerzés elfogadása helyett inkább lemondanak a tulajdonrészükről.
A takarékszövetkezeti törvény első verziójához képest egy változtatás történt: 2016. január 1-jéig azokat a hitelezési mutatókat minősítik rossznak, amelyeknél a késedelmes hitelek aránya legfeljebb 12 százalék, az eredeti 10 százalékos határ helyett. A könnyítésre azért került sor, mert több takarékszövetkezet jelezte, hogy rosszhitel-mutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott tízszázalékos értéket. A küszöböt átlépő mutatóval rendelkező takarékok elnökének távoznia kell az intézet éléről, az Origo információi szerint emiatt az elnökök 80 százalékát le fogják váltani.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
