A Takarékbank államosítása kisajátítás
További Gazdaság cikkek
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és tagszervezetei kényszerből szavazták meg a Takarékbank keddi közgyűlésén az alapszabály módosítására, a tőkeemelésre és a vezető tisztségviselők megválasztására előterjesztett javaslatokat – közölte az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) alelnöke az MTI-vel.
Így zajlott az államosítás
A Takarékbank közgyűlése augusztus 27-én fogadta el a társaság új alapszabályát, s döntött a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemeléséről, amelynek révén a magyar állam ideiglenesen többségi tulajdont szerez a társaságban. A közgyűlés megválasztotta a takarékszövetkezeti integráció központi bankjának vezető tisztségviselőit is.
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) szerint az elfogadott alapszabály új fejezetet nyit az integráció központi bankja és a szövetkezeti hitelintézetek együttműködésében: egyrészt lehetővé teszi, hogy a Takarékbank ténylegesen betöltse a törvényben kijelölt központi banki funkcióit, másrészt elősegíti, hogy a szövetkezeti hitelintézetek tőkeerős, versenyképes és stabil piaci szereplőkké váljanak, valamint korszerű és egységes banki szolgáltatásokat nyújtsanak minden ügyfelüknek.
Turi Dénes elmondta, a közgyűlésen az első napirendi pont, az alapszabály tárgyalása előtt ismertette az OTSZ a múlt heti közgyűlésének határozatát és a tagok állásfoglalását. Emlékeztetett: az OTSZ közgyűlési határozata szerint a szövetkezeti hitelintézetek, bár nem értenek egyet a törvényben megfogalmazottakkal, jogkövető magatartást gyakorolnak, és betartják a jogszabályban foglaltakat. Tekintettel azonban arra, hogy erre kényszerhelyzetben kerül sor, minden jogi lehetőséget megragadnak arra, hogy visszaállítsák az eredeti állapotokat, s a takarékok visszaszerezzék korábbi tulajdonrészüket és döntési jogukat.
Az OTSZ alelnöke hangsúlyozta: elfogadhatatlan, valamint a tulajdon védelméről és a tulajdonnal való rendelkezési jogról szóló alkotmányos garanciákkal összeegyeztethetetlen, hogy a szövetkezeti hitelintézetek és az OTSZ nem rendelkezhetnek valósan a tulajdonjogukkal, illetve a tulajdonjogukhoz kapcsolódó szavazati jogukkal. A törvény erejénél fogva megvalósuló tőkeemelés pedig, amely megváltoztatja a Takarékbankban a tulajdoni jogokat, nem más, mint kisajátítás – tette hozzá.
A kényszerítő feltételek között említette, hogy az MFB megvásárolhatja azon takarékszövetkezetek takarékbanki részvényeit, amelyek a Takarékbank alapszabályának elfogadásáról nemmel szavaznak, tartózkodnak vagy távol maradnak a szavazástól, illetve azokét, amelyeknek a működési engedélyét visszavonták. Ugyanez érvényes az OTSZ törzsrészvényeire. A korábbi alapszabály szerint nem kerülhetett a Takarékbank közgyűlésének napirendjére olyan fontos javaslat – például stratégia, üzletpolitika, személyi kérdések –, amelyet az elsőbbségi részvényeket birtokló, az ernyőbankot alapító takarékszövetkezetek előzetesen nem hagytak jóvá.
Arról, hogy milyen mértékben élvezi a tagok támogatását az OTSZ közgyűlési határozata, kifejtette: a 103 tagszervezetből 95 tag volt jelen a tulajdonosi fórumon, s 95,66 százalék támogatta a határozatot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
