Csányi: Hogy veszik a bátorságot?

„A mi kapcsolatunk olyan szintre süllyedt, amit én nem szeretnék folytatni, meg nem is tudok ezen a síkon érvelni" – mondta Csányi Sándor hétfő este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arra a kérdésre, hogy milyen a viszonya most Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral (Lázár nemrég a legnagyobb uzsorásnak nevezte Csányit). Az OTP elnök-vezérigazgatóját a konfliktus okairól, a kormánnyal való viszonyáról és a devizahitelesek megmentéséről kérdezték.

Ennél sokkal érdekesebb volt a meccs

Csányi szerint Lázár Jánossal megromlott viszonyuk 2006-ra vezethető vissza, amikor Lázár még Hódmezővásárhely polgármestere volt. A részleteket nem mondta el, arra hivatkozva, hogy az már banktitok, csak annyit árult el, hogy az önkormányzat és az OTP viszonya lett valami miatt feszült. Hozzátette, Lázárral személyesen csak 2009-ben találkozott.

„A büntető-feljelentést megtettem, és polgári pert is szeretnék indítani, ennek most folynak az előkészületei” − mondta Csányi Lázár uzsorázásával kapcsolatban, és hozzátette: „bármi kártérítést kapok − márpedig biztos hogy fogok kapni − azt a Csányi Alapítványnak utalom át, ahol tehetséges gyerekeket támogatunk belőle”. Az OTP elnöke szerint az uzsorás jelző annak tudható be, hogy Lázár nem értékelte a mondandóját a fideszes politikus tehetségével kapcsolatban. (Lázár korábban jelezte, hogy áll a per elébe, mentelmi jogáról is lemondana.)

A kérdésre, hogy megromlott-e a kapcsolata az egész kormánnyal, azt felelte: „Azt azért még nem mondhatjuk el, hogy a kormány egyenlő Lázár Jánossal. Van ott még olyan, aki úriember", majd megemlítette Varga Mihályt, Pintér Sándort és Orbán Viktort. Csányi szerint ez a személyeskedő vita Lázárral nem zavarta meg a kapcsolatát ezekkel az emberekkel. Hogy beszéltek-e erről Orbán Viktorral a legutóbbi közös meccsnézésükön, arról azt mondta: „Ennél sokkal érdekesebb volt a meccs".

Részvényeladás és devizahiteles mentőcsomag

Csányi a sokat vitatott OTP-részvényeladásáról azt mondta, hogy mindenképp adott volna el a részvényeiből, de biztos, hogy nem ennyit, ha nem jön egy újabb devizahiteles-mentőcsomag: „Attól tartottam, hogy nagyon leesik a részvények árfolyama.” Szerinte az pedig csak véletlen egybeesés, hogy ugyanabban az időben más OTP-vezetők is eladtak egy csomó részvényt.

Csányi hozzátette, tényleg a vágóhidas projektjének költségeit fedezi az eladott részvényekből. A kérdésre, hogy miért nem vett föl inkább hitelt, azt válaszolta: „Nem olyan könnyű hitelhez jutni ma Magyarországon", és hozzátette, hogy a cégcsoportja hitelállománya már így is meghaladja a 30 milliárdot, s nem akarta további hitelekkel terhelni.

„Az nagy kérdőjel az én fejemben is, hogy miért vették elő a betegségemet, az egészségi állapotomat magyarázatként. De feltehetően nem segítő szándék volt a részükről, különben nem hívogatták volna a német kórházat, ahol kezeltek, hogy hogy vagyok” − mondta, utalva azokra a hírekre, amelyek egészségi állapotának megromlásával magyarázták a részvényeladást. De hozzátette, érthető, hogy egy olyan embernek, akinek sok helyen vannak érdekeltségei, sokan nehezítik a dolgát.

Csányi a húsiparról is beszélt. Szerinte olyan mértékű a fekete gazdaság a szektorban, hogy így lehetetlen fenntarthatóvá tenni a cégek nagy részét. „Először az adócsalást kellene megszüntetni, és utána kell konszolidálni cégeket" − mondta, és hozzátette, hogy a Hajdú-Bét is így ment tönkre: a Bábolnát újra és újra feltőkésítették, nem hagyták békében becsődölni, amit a Hajdú-Bét nem bírt. Csányi szerint az államnak a lehető legkisebb mértékben kellene beavatkoznia a piacba, mert az, hogy egy veszteséges céget folyamatosan feltőkésítenek, így megmentve azt a csődtől, az kidobott pénz.

Nagy hiba volt hinni a kormányoknak

Csányi szerint nagyon visszás, amit a devizahitelesekért mostanában tüntető Koppány Csoport csinál, mivel a szervezetnek van olyan tagja, akinek negyven ilyen hitele van, ami spekulációs célokra vall. Szerinte az egész hisztéria rendkívül káros, árt a gazdaságnak, árt a politikai közéletnek, és árt a bankszektornak. Azt Csányi is elismerte, hogy a kialakult helyzetért felelősek a bankok: „Nagy hiba volt, hogy mi is hittünk a kormányoknak, hogy csatlakozunk az eurozónához”. Szerinte, ha valamikor csatlakoztunk volna az eurózónához, akkor a devizahiteleseknek nem lenne ma problémájuk.

Az OTP-elnök szerint, ha arról lenne szó, hogy azokat a hiteleseket mentsük, „akiknél tényleg nagy a baj”, azzal sokkal inkább kibékülnének, mint a végtörlesztéssel, mert azzal olyanok is kaptak segítséget, akik nem szorultak rá. „A magyar közélet morális helyzetét jellemzi, hogy a devizahitellel rendelkező országgyűlési képviselők 73 százaléka élt a végtörlesztéssel. Volt, akik megszavazták a végtörlesztést, majd végtörlesztettek, és ezzel több mint 10 milliót nyertek" – mondta.

Csányi szerint az OTP mindenképp túl fogja élni, bármit talál ki a kormány. Szerinte rendkívül furcsa kommunikáció a kormány részéről, amikor azt mondja, hogy tárgyal a bankszövetséggel, de ha nem egyezik meg, úgyis megcsinálják, amit akarnak. A politikusok szerinte elkalkulálják magukat: 503 ezer devizahiteles van, csak minden tizedik háztartásnak van devizahitele.

A kormány szerinte azért ment neki  a bankoknak mert ez a felfokozott hangulatkeltés népszerű, de rendkívül bosszantja, hogy egy olyan szakma − a politikus − képviselői nyilatkoznak lenézően a bankárszakma képviselőiről, akiknek a hitelessége még mélyebben van, mint a bankároké. „Nem is értem, hogy veszik a bátorságot – nyilván ez egy ilyen szakma –, hogy becsületesen dolgozó bankárokról beszéljenek ilyen megvetően. Ez károkat okoz a külföldi tőkevonzó képesség szempontjából az országnak”.

„A politika nagyon jó dolog tud lenni, ha szimpatikusan csinálják, de a magyar politikiai közélet kimondottan versenyhátrány az országnak” − zárta a beszélgetést Csányi.