Így mentené ki az adósokat a kormány
Úgy forintosítanák a devizaalapú lakáshiteleket, hogy fixálnák a havi törlesztőrészletek kiszámításánál alkalmazott árfolyamot. A konstrukció abban különbözne a jelenleg is futó árfolyamgáttól, hogy a rögzített és a tényleges árfolyam különbözete nem halmozódna egy gyűjtőszámlán, így a veszteséget nagyrészt nem az ügyfelek és az állam, hanem a bankszektor állná, írta szerdán a Népszabadság.
A lap úgy tudja, a kormány nem az azonnali forintosításban gondolkodik, nem váltaná át a tartozásokat forinthitelre, mivel ez túl nagy terhet jelentene a bankszektornak. Inkább a havi részletek rögzítésével hosszabb távon, öt-tíz év alatt vezetné ki a devizahiteleket. Számítások szerint a bankoknak ez évente 30-50 milliárdos, ezen belül az OTP-nek 15 milliárd forintos terhet jelentene, amelyhez az állam adott esetben tízmilliárdos nagyságrendben tudna hozzájárulni éves szinten. Nem mindenkin segítenének, a szabadfelhasználású hitelt felvevők között például csak azokon, akik lakásra költötték a pénzt. Összesen 130 ezer devizaalapú személyi hitel és a 154 ezer devizaalapú gépjárműhitel törlesztőrészletét nem rögzítenék.
Ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank javaslatának megfelelően vezetné ki a devizahiteleket. A jegybanki vezetők által jegyzett, pár hete publikált elképzelés szerint az árfolyamgátat kellene úgy átalakítani, hogy a bankok – és adott esetben az állam – a rögzített és a tényleges árfolyam különbözetéből nemcsak a törlesztőrészlet kamatrészét, hanem a tőkét is átvállalja, vagyis az ügyfél ténylegesen a fixált árfolyamon fizet, további terhe, tartozása később sem lesz. A Népszabadságnak kormánypárti képviselők azt mondták, hogy a törlesztőrészleteket legalább 20 százalékkal kell csökkenteni a program keretében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
