Ma adhatják Matolcsynak a PSZÁF-ot
További Gazdaság cikkek
-
Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát - Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Hétfőn délután dönt az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásáról. Ha rábólintanak a törvénymódosításra, Balog Ádám és Gerhardt Ferenc mellé egy harmadik alelnököt is kaphat a jegybank, Matolcsy György hatalma pedig tovább nő október 1-jétől.
Egyelőre nem tudni, mi lesz a mostani PSZÁF-ban dolgozók sorsa, ahogyan azt sem, ki lesz az új alelnök, a pénzügyi szervezetek igazi bizonytalanságát azonban kevésbé ez okozza. Nem tudni, mennyire lesz gördülékeny az átmenet, zökkenőmentesen zajlik-e le az összeolvadás? Ezenkívül kérdéses az is, Matolcsy hogyan debütál majd új szerepében.
Az MNB elnökének októbertől ugyanis rendeletalkotási joga lesz, akárcsak korábban Szász Károlynak, a felügyelet korábbi elnökének. Bizonyos pénzügyi tevékenységeket engedélyezhet vagy felfüggeszthet, ha kockázatosnak talál, vagy úgy ítéli meg, hogy sérti az ügyfelek érdekeit.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) integrációja nyomán tovább kell javulnia a pénzügyi fogyasztóvédelemnek – mondta Balog Ádám, az MNB alelnöke hétfőn az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén.
Kolozsi Sándor, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója az ülésen hangsúlyozta: a felügyelet mindent megtesz, hogy az MNB részére a jogszabályban előírtak szerint, sőt azon túl is átadja az ügyeket, hogy az átállásból, az integrációból az ügyfeleknek semmilyen hátrányuk ne származzon.
Maga az összevonás egyébként nemzetközi viszonylatban nem példátlan. Az egységes modell melletti érvek között szerepel, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi rendszer felügyelete ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők.
Mégis kapnak végkielégítést
A kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken egyébként még egy 40 oldalas zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be a készülő új jegybanktörvényhez. A pénteken benyújtott változtatások zömében technikai jellegű módosítások, de van köztük néhány érdekes is, például mégiscsak megkaphatják teljes végkielégítésüket a PSZÁF vezetői.
Mivel a jegybank és a felügyelet összevonására a törvény elfogadása után alig két hét marad, így a szervezetek egyesítését úgy oldják meg, hogy minden eszközt, vagyonelemet, illetve munkatársat átvesz a PSZÁF-tól az MNB, majd az átalakítást, a működés összevonását, racionalizálását ezután végzik csak el.
Viszont Szász Károly, a felügyelet elnöke, illetve az alelnökök és a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke kivételnek számít. Az alelnököket és a PBT elnökét Szász Károlynak kell felmentenie szeptember végével, míg az ő menlevelét Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök adja majd ki.
A PSZÁF-törvény szerint a felügyelet vezetői távozásukkor hathavi bérükre, valamint hathavi keresetüknek megfelelő végkielégítésre – tehát összesen egy évi jövedelmükre – jogosultak, ám ezért cserébe fél évig nem helyezkedhetnek el olyan, Magyarországon működő gazdasági társaságnál, amely a felügyelet alá tartozó tevékenységet végez, vagyis hat hónapig nem tudnak elhelyezkedni a szakterületükön. Rogán Antalék javaslata szerint Szászékra is kivetették volna a 98 százalékos különadót, Varga a pénteki módosítójában kivenné ezt a részt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
