Beragadt a pénzhelikopter

Az inflációs célkövetés nem biztos, hogy tökéletes jegybanki eszköz, de egyelőre még mindig nem találtak jobbat. Ennek ugyanakkor ki kell egészülnie egy új funkcióval, a pénzügyi stabilitás felügyeletével, mondta Csermely Ágnes közgazdász, az MNB volt igazgatója az idei Közgazdász Vándorgyűlésen Gyulán.

Szerinte a válság előtt hagyományosan a monetáris politika stabilizálta a gazdaságot. A válsággal azonban szétesett a közvetítőrendszer, kudarcot vallott a korábbi stabilizációs politika. Új választ kellett találni.

Mit tud a monetáris politika, és mit nem? Csermely szerint horgonyzott inflációs várakozások nélkül semmit. Ugyan nem az infláció a legfontosabb gazdasági változó, de amíg nincs alacsony infláció, addig a jegybank csinálhat bármit, nem hat pozitívan a növekedésre.

A válság kialakulásával kapcsolatban Csermely Ágnes elmondta, a válság előtt alacsony inflációs és tőkebőséggel jellemezhető környezetben pénzügyi egyensúlytalanság alakult ki. Jelentős volt a pénzügyi innováció, olyan termékek jöttek létre, amelyekről az eladó és a vevő sem tudta, hogy pontosan mi is az.

A jegybankárok körében az volt a konszenzus, hogy nem kell kipukkasztani a buborékot, a jegybankok úgy értékelték, hogy a kamatemelés nagyon rossz hatékonyságú beavatkozás. Káros gazdasági hatásai lettek volna, miközben az alapvető negatív folyamatokat nem lett volna képes visszafordítani.

Az azonban, hogy a válságot elsősorban nem a jegybankok, hanem a szabályozás idézte elő, nem jelenti azt, hogy most a válság után nem kellene a jegybankok szerepét is újragondolni. A monetáris politika ugyanis pont akkor vesztette el a hatékonyságát, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. Nem ortodox megoldások születtek.

Miket csináltak a jegybankok? Állampapírokat és egyéb papírokat vásároltak. Ettől alacsonyabbak lettek a hozamok, az alacsony kamatok felpumpálták az eszközárakat, ezáltal szebbnek tűnik a pénzügyi szereplők mérlege, a pánikreakciók elmaradnak.

Ezenkívül a jegybankok a végső mentsvár funkcióját is egyre több mindenkinek kezdték el biztosítani. Korábban csak a kereskedelmi bankoknak biztosította, elkezdte a kört kiszélesíteni a befektetési bankokra, biztosító intézményekre.

A jegybankok hosszú lejárattal forrásokat is kezdtek adni a kereskedelmi bankoknak. Gyakran ezeket még meg is pántlikázzák, megmondják, hogy a bank mire költheti el. A Bank of England is ezt csinálja, illetve ezt kezdte el tulajdonképpen az MNB is a növekedési és hitelprogrammal, csak kamattámogatással kiegészítve.

A piacok azonban nagyon rászoktak erre a segítségre, a jegybankok most leginkább azon gondolkodnak, hogy tudnának kihátrálni ebből a politikából. Jól mutatja a helyzetet a Fed legutóbbi döntését megelőző várakozás. A következő időszak Csermely szerint nagyrészt erről fog szólni a jegybankok életében.

A válság egyik tanulsága, hogy megdőlt az a szabály, hogy a túlfűtött gazdaságot jelzi a magas infláció. A pénzügyi egyensúlytalanságokra is jobban oda kell figyelni. A mikroprudenciális hatóságot számos országban összevonják a jegybankkal, Magyarországon is ez történik a PSZÁF-nak az MNB-be olvasztásával.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!