Horvát, magyar két jó barát, együtt dönti be az INA-t
Ez történt a héten az év 40. hetében
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Eddig elég nagy barátságban voltunk Horvátországgal, a hét viszont teljesen új fejezetet nyithat a két ország kapcsolatában. Míg korábban egyszerű, cégek közti konfliktusnak tekintették a Mol-Ina-ügyet, Orbán és a magyar kormány kiállásával diplomáciai síkra terelődött a történet.
De mi ez az egész?
Az INA a legnagyobb horvát energetikai vállalat, a cég közel fele azonban a Mol kezében van, ezzel az egyik legnagyobb külföldi befektető Horvátországban. A helyzettel a horvátoknak nem lenne különösebb bajuk, ha a Mol, és vezetője Hernádi Zsolt nem érte volna el néhány évvel ezelőtt, hogy a horvátok átadják a cég irányítását is. A horvátok szemében a Mol egy profitéhes külföldi multi, központi politikai beszédtéma lett, hogy vissza kell szerezni a menedzsmentjogokat.
Innentől a történet két eltérő verzióban folytatódik, amelyből legalább egy nincs teljes átfedésben a valósággal. A horvátok szerint Hernádi Zsolt a menedzsmentjogokat kenőpénzen szerezte, lefizette a volt miniszterelnököt, Ivo Sanadert, akit első fokon ezért már el is ítélt a független horvát bíróság. Hernádit, mint a megvesztegetőt is szívesen elítélték volna, de az életben lévő nemzetközi egyezmények szerint őt csak a magyar ügyészségen keresztül tudták volna a bíróságra beidézni. Hernádi azonban nem jelent meg a zágrábi tárgyaláson, így most a héten kiadták ellene a nemzetközi és az európai elfogatóparancsot is.
A magyar verzió szerint, amelyet ettől a héttől hivatalosan már a kormány is képvisel, Hernádi nem fizette le Sanadert, a horvát bíróság politikai befolyás alatt áll, az akció egyetlen célja pedig az, hogy bizonyítsa, a részvényesi megállapodás annak idején már eleve bűnben fogant, így érvénytelen. A magyar kormány más síkon is harcba szállt a Mol mellett, arra kérte a cég vezetését, hogy gondolják át, nem kellene-e eladni az egész INA-csomagot, úgy ahogy van.
A hírre megremegtek a tőzsdék, és a horvátok, mert jól tudja mindenki, egy ilyen eladásból egyik fél sem jönne ki túl jól, hosszú távon pedig talán a horvát állam bukna vele többet. Ők az irányítást akarják megkapni, egy óriásvásárlásra, se pénzük, se kedvük. Sejthető, ha az INA-t a Mol eladja, előbb, vagy utóbb az oroszoknál kötne ki, akik szintén nem azért döntenének a vásárlás mellett, hogy a horvát nemzeti érdekeket érvényesítsék. Ha tényleg áll a Mol állítása, és a horvát államnak már az elővásárlási joga is megszűnt az INA-részvénycsomagra, a magyar félnek bőven van tere az alkudozásra.
Mi lesz eközben Hernádival? Az ő sorsa nagyobb kérdés: azt sem lehet tejesen biztosra venni, hogy nem fogják őt kiadni a horvátoknak, azt még kevésbé, hogy ilyen körülmények között a vezérigazgatói székben tud maradni.
Ebből élünk jövőre
A héten Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a 2014-es költségvetés tervezetét. A büdzsét optimista, de nem a valóságtól elrugaszkodott makroszámokra építik, mostani verziója drámaian nagy tervekről nem árulkodik. A legtöbb területre nagyjából hasonló arányban költünk majd, mint idén (az infláció miatt számszerűen szinte mindenre egy kicsit többet, ahogyan Varga Mihály ígérte), a különadók is maradnak, ezek nélkül már nem lenne működőképes az állam. Kicsit kevesebb megy viszont turizmusra, és ismét sok pénzt szánunk stadionokra. A lényeg, hogy a kormány semmit nem forgat fel, de a költségvetés nagyjából azt tükrözi, hogy semmilyen kritikára nem fogékonyak az NGM-ben, a korábbi, sokat kritizált lépésekből semmit nem vonnak vissza.
Továbbra is sokat fizetnek majd a bankok, de kisebb-nagyobb adóváltoztatások jöhetnek, még vitatják a luxusáfát, de húsáfa csökkentését már beígérték, kierjesztik a családi adókedvezményt, és bár mégsem lesz kisebb buszjegyáfa, árcsökkentés azért jöhet, és nem lesz adó a kártyás fizetésen sem.
A beígért ingyenes pénzfelvétel viszont csak a szürkegazdaságot erősíti - erre az egyszerű összefüggésre a Bankszövetség is felhívta a figyelmet a héten. A gazdasági végzettségű, de ezúttal is inkább politikusi minőségében megszólaló Rogán Antal úgy reagált: nem akarja, hogy a bankok “degeszre keressék magukat” a készpénzfelvételen.
Rezsizgessen velünk!
Nem a gazdasági racionalitás iskolapéldája Rogán rezsialkotmányos javaslata sem, nem lenne meglepő, ha még a Fideszen sem menne át. Hosszú távon - alkotmányba rögzítve, a piaci áraktól eltérítve, csak akkor lehet tartani a lakossági energiaárakat, ha a különbséget tartósan más fizeti meg: az energiacégek, vagy az ipari fogyasztók. Az első verzió áramszüneteket hoz, a második a magyar termelők versenyképességének brutális romlását.
Mivel feltehetően a kormány egyiket sem szeretné, a piaci szereplők csaknem biztosra veszik, hogy nem rögzítik alkotmányba az alacsony árat, és a választások után alábbhagy majd a rezsicsökkentő hév. De előtte még át kell vergődnünk 2014-en, a rezsiháború évén, a felkészülést a Rezsident Evil nevű, rezsiharc-szimulátorunkkal segítjük.
Bár Orbán Viktor már tíz hónappal korábban bejelentette, visszavettük az E.On-cégeit, tulajdonképpen még csak most, a héten fizettük ki a cégekért a 281 milliárd forintnak megfelelő összeget, amelynek nagy részét hitelből álljuk. (Ez egy családra leosztva durván 74 ezer forintos terhet jelent.)
Holoda Attila, Orbán volt energiaügyi, helyettesállamtitkára szerint butaság volt a vásárlás, nem nő ezzel érdemben a hazai energiabiztonság, és nem utal túl hosszú távú gondolkodásra a párnagázos rezsicsökkentés sem. Érthetetlen egyébként a történetben, hogy az MVM miért most cáfolta először Mártha Imre volt MVM-vezér állításait. Mártha szerint jóval többet fizetünk, mint amennyit a cégek a vagyonértékelések szerint érnek. Az MVM most előállt azzal, hogy a vagyonértékelés 294 milliárd forintról szólt, vagyis áron alul vettük meg a cégeket. Sajnos dokumentumokkal ezt továbbra sem támasztották alá.
Matolcsy és barátai
Indul Matolcsy György programjának új szakasza, az MNB jövő év végéig 2000 milliárd forint nulla százalékos kamatozású hitelt nyújt a bankoknak. Matolcsy meglepetésre azt csinálja, amit kell, Mondta Járai Zsigmond, egykori jegybankelnök, aki az előző vezetést nem minősítené, de ők csapnivalóak voltak.
Most, hogy összeolvadt az MNB és a PSZÁF, Matolcsy is új emberekkel erősíthet. Visszatalált hozzá az eddig pénzügyi ombudsmanként ismert Doubravszky György, a Magyar Észjárás Központ tulajdonosa, ő védi majd a pénzügyi fogyasztókat a jegybankban. A monetáris tanácsba pedig egy tapasztalatlan ifjú érkezik, Kandrács Csaba nem közgazdász, és még csak 32 éves.
A hét külföldi hírei között egyértelműen az Egyesült Államok volt a fókuszban, kezd a helyzet nagyon aggasztó lenni, az állam áll, fontos tárgyalások maradnak el, másfél hét múlva közvetlen államcsőd fenyeget. Már a bankrohamtól félnek. Kinn élő olvasóink meséltek arról, milyen, amikor már a szemetet sem viszik el, a munka sok helyen félbeszakadt, nem kapnak fizetést. De van olyan is, aki az egészből semmit nem érez.
A magyar piac jellemzően inkább lejtőn volt a héten, a BUX 18535 ponton zárt a múlt heti 18 659 után, és a Richter kivételével egyik nagyobb papír sem erősödött jelentősen. Az MTelekom ugyan kis pluszban zárt, a Mol és az OTP is megszenvedte ezt a hetet.
39. heti záró | 40. heti záró | |
BUX | 18 659 | 18 535 |
OTP | 4356 | 4235 |
Mol | 15860 | 15450 |
Richter | 3840 | 4005 |
Magyar Telekom | 307 | 308 |
Twitter, vagy TWTRQ?
Lúzerek bevásároltak a TWTRQ részvényből, mert összekeverték a Twitterrel, a cég papírjának értéke 1500 százalékkal nőtt. Egy brazil olajmogulnak egy év alatt 34,5 milliárd dollárt bukott. Áldiplomatát fogott a NAV, amikor közölték vele, hogy őrizetbe veszik, wellness-szállóban való elhelyezést követelt magának. Most Pesten sláger a zimmer feri, félbehagyták a csongrádi Tescót, nincs magyar alkatrész a Nemzeti Buszban.
Lassan minden hétre jut egy földosztásos történet is. Babócsán a volt téesz vezetői csaphattak háromezer hektárjukhoz még pár százat a Duna Dráva Nemzeti Park földpályázatán. A kiírás a nagybirtokosokat ugyan kizárta, de a rokonokról megfeledkezett. Így kell pesti kislánnyal nyerni állami földet.