Korruptak a legnagyobb exportőr országok?

Az aláíró országoknak csak az ötöde hajtja végre az OECD hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményét. A legnagyobb exportőr országoknak sokkal többet kell tenniük azért, hogy vállalataik ne vesztegetéssel szerezzenek piacokat és megrendeléseket a külföldi befektetések során – áll a Transparency International által a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezmény végrehajtásáról készített jelentésében.

40-ből 30 semmit nem tesz

Ezt az egyezményt 40 állam, köztük számos jelentős exportőr ország írta alá 1997-ben. Az egyezmény célja az, hogy a cégek ne a kormányok és a tisztviselők megvesztegetésével szerezzenek állami megrendeléseket külföldön.

A Transparency International az egyezményről készített jelentésében megállapította, hogy az aláíró országok zöme, a 40-ből 30, semmit vagy csak nagyon keveset tesz azért, hogy elszámoltassák a külföldön vesztegető vállalatokat.

„A 40 aláíró ország, ahonnan a világ exportjának több mint kétharmada származik, többsége maga is komoly bajba kerülne, ha komolyan vennék és következetesen alkalmaznák a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményt” – mondta a jelentés kapcsán Huguette Labelle, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes mozgalom elnöke.

Mindössze négy ország – az USA, Nagy-Britannia, Németország és Svájc – felelnek meg teljes mértékben az egyezmény elvárásainak. Vagyis a világ exportjának mindössze a 26 százaléka származik olyan országokból, amelyek aktívan fellépnek a külföldi befektetések során elkövetett vesztegetéssel szemben. Az egyezményben részes államok fele, köztük számos G20 ország, mint például Japán, Brazília és Hollandia azonban eltűrik, hogy a vállalataik más országokban a helyi hivatalosságok, kormánytisztviselők megvesztegetésével szereznek üzletet.

Vagyis az országok többsége nem tud vagy nem is akar lecsapni azokra a vállalatokra, amelyek a külföldi kormányok vagy tisztségviselők megvesztegetésétől sem riadnak vissza, ha üzletről van szó, emlékeztet a Transparency International.

Magyarország előrelépett

A tavalyi, 2012. évi felmérésben Magyarország az egyezményt alig alkalmazó sereghajtó országok között szerepelt. Idén Magyarország belépett a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményben foglalt kötelezettségeknek „legalább korlátozott mértékben érvényt szerző” országok klubjába. Az előrelépés annak köszönhető, hogy Magyarország módosította a jogi személyekre kiszabható büntetésekről szóló törvényt. Papíron tehát már felelőssé tehetők a vesztegető cégek. A jogalkalmazás azonban gyenge, és továbbra is találhatók a nyomozások, illetve büntetőeljárások politikai befolyásolására utaló jelek.

Az OECD felkérésére készített tanulmányban a TI berlini központja megállapítja: Magyarországon mind a rendőrség, mind az ügyészség működésén lehetne javítani. Míg a rendőrség esetében a szakmai függetlenség hiánya, vagyis az jelent korrupciós kockázatot, hogy a kormány közvetlenül utasításokat adhat, addig az ügyészség esetében az elszámoltathatóság hiánya a bajok forrása. Az ugyanis nem kérhető számon az ügyészségen, hogy korrupciós vagy más ügyben indítanak-e nyomozást vagy sem, és az erre vonatkozó döntés indokai sem ismerhetők meg.

Van még mit tenni

A törvényhozásnak is akadna teendője Magyarországon. A kormány csak igen vontatottan hajtja végre az eleve sem túl ambiciózus korrupció megelőzési programját. A közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvényt három éve nem hajtja végre, sőt, a 2009. évben elfogadott jogszabály helyett új törvényt nyújtott be a parlamentnek. Ez az új szabályozás azonban, ha elfogadják, végleg magára hagyja azokat a csekély számú bátrakat és becsületeseket, akik hajlandóak fellépni a korrupció ellen. A TI által 2012-ben és 2013-ban végzett korrupciós felmérések kimutatták, hogy Magyarországon az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány. Az emberek zöme közömbös a korrupciós esetek iránt vagy fél.

A Transparency International berlini központja által készített jelentés kiemeli, hogy Magyarországnak hatékonyabban kell fellépnie a vállalatai által külföldön elkövetett vesztegetések ellen. A TI berlini központja által kiadott jelentés szerint a hatóságok magyarázattal tartoznak amiatt, hogy sem a Mol–INA-ügyben, sem a Magyar Telekom balkáni terjeszkedésének ügyében nem sikerült tisztázni a pontos történéseket.