Mátyás
3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Végre itt az ellenség a rezsiháborúban

2013.10.08. 14:41
Nem maga a rezsicsökkentés fáj Brüsszelnek, hanem az ettől függetlenül elfogadott új energiaszabályok. A kifogásoknak kötelezettségszegési eljárás lehet a vége. A kormány tagadja, hogy megjött volna a kifogásokat soroló uniós levél, pedig már válaszoltak is rá.

Eddig csak az ellenség hiányzott a rezsiháborúból, most végre megérkezett. Kiderült, az Európai Bizottság levelet küldött a magyar kormánynak, és akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat az ország ellen.

Még nem jött meg a levél, de már várták, hogy támadnak a rezsicsökkentés miatt, mondták a kormányban, szerintük a háttérben a multicégek brüsszeli lobbija áll, akik nemzetközi kapcsolataikon keresztül próbálják megcsáklyázni a lakossági árak csökkentésének a tervét.

A helyzet azonban az, hogy a levél megjött, és az EU-nak közvetlenül valójában nem is a hatósági energiaárakkal, és önmagában a rezsicsökkentéssel van igazi problémája.

Akkor mivel?

A vita középpontjában az unió úgynevezett harmadik energiacsomagjának átültetése áll. A tagországoknak a megadott határidőig be kellett építeniük az ország jogszabályaiba az EU előírásait. A végső cél, hogy egységes energetikai piac és szabályozás jöjjön létre az unióban, ezért Brüsszel szigorú tekintettel követi, hogy ki hogy halad a szabályok átvételével.

Ebben egyébként egyebek mellett olyan dolgokat határoznak meg, hogy mire kell tekintettel lenni, amikor az energiacégekre vonatkozó tarifákat kialakítják, milyen feltételekkel lehet ezeket a vállalatokat szabályozni, milyen jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítani a cégeknek, stb.

Magyarország az uniós csomagot – ha nem is pontosan a határidőre – de nagyrészt átvette: még a mostani fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné elődje, Fellegi Tamás adta be a közösségi szabályok átültetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a parlament akkor el is fogadott.

Előrelépés után visszalépés

A helyzet azonban azóta sokat romlott, a kormány fokozatosan elkezdte lebontani a korábban rögzített szabályokat, az elmúlt évben pedig egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek tételesen szembemennek a közös európai iránnyal.

Milyen közösségi elveket sérthet a magyar törvényhozás? Például azt, amelyben kimondják, a vállalkozások az ármegállapításkor milyen úgynevezett indokolt költséget számolhatnak el. Az unió konkrétan meghatározza, hogy az árnak minden költséget tükröznie kell, illetve kimondja azt is, biztosítani kell, hogy a cégeknek maradjon pénze olyan beruházásokra, amikből fenn tudják tartani az energiahálózataik működését.

Na ez az, amivel idén tavasszal szembement a kormány. A szociális közműtörvény például az árban el nem ismerhető többletköltségekre kötelezi a cégeket. Azt, hogy az energiahivatal ármegállapító gyakorlata önkényes, már a bíróság is kimondta. Orbán Viktor ezt a bírósági ítéletet botrányosnak nevezte, és fellépésre szólított fel „a gátlástalan és telhetetlen vállalatok” ellen, akik „óriási profitokat termeltek”.

Az uniós megítélés szempontjából tovább ront a helyzeten, hogy az időközben átkeresztelt energiahivatal rendeletalkotási jogot kapott. Mivel a bíróság már nem vizsgálhatja ezeket a rendeleteket, csak az Alkotmánybíróság, így az új energiahivatal gond nélkül hirdetheti meg a korábban elmeszelt módon a díjakat.

Az energiahivatal új státusza és rendeletalkotási joga miatt megszűnt az energiacégek jogorvoslati lehetősége, pedig az EU ezzel kapcsolatban is tisztán érthető elvárásokat fogalmaz meg: a cégeknek biztosítani kell jogorvoslati lehetőségeket. Az uniónak mindezeken felül az sem tetszik, hogy a kormány kivételez saját cégeivel, és soron kívüli hozzáférést biztosít az MVM-nek a Magyarországot az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték határkeresztező kapacitásához.

A hatósági árba bele sem kötnének

Mi köze ennek az egésznek a rezsicsökkentéshez? Áttételesen nyilván kapcsolódik hozzá, de önmagában tulajdonképpen semmi. Ha a kormány nem csökkenti – tíz vagy akár húsz százalékkal – a lakossági árakat, Brüsszel akkor is kötelezettségszegési eljárást indíthatna Magyarország ellen.

Azért nem is támogatják

Az, hogy eddig nem büntettek miatta, persze nem jelenti azt, hogy szellemiségében az unió támogatná a hatóságilag szabályozott lakossági árakat. Marlene Holzer szóvivő a bruxinfónak azt mondta, „a piaci árak előmozdításán fáradozunk a kiskereskedelmi piacon, mert meggyőződésünk, hogy hosszabb távon ez az olcsóbb a fogyasztóknak. Ha a kormány rögzíti az árakat, az kedvezőtlenül hat a beruházásokra, csökkenti a fogyasztók választási lehetőségeit, csökkenti a versenyt és végső soron az ellátásbiztonságra is negatív hatással lehet.”

Hogy a magyar rezsicsökkentés ideiglenes-e vagy sem, azt még nem tudjuk (bár a kormányzati szándékok között megjelent az intézkedés alkotmányban rögzítése), az viszont, hogy a többi ponton biztosan szembemegyünk a közös szabályokkal, viszonylag egyértelmű. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a rezsicsökkentést akár úgy is meg lehetett volna csinálni, hogy közben nem akasztjuk össze újra a bajszunkat az Európai Unióval.Számtalan uniós országban központilag határozzák meg a lakossági energiaárakat, pusztán ezért kapásból nem büntetne Brüsszel.

Hogy mennyire nem, azt jól mutatja az Európai Bíróság egyik 2010-es ítélete. Egy tagországnál akkor azt vizsgálták, hogy a liberalizált földgázpiacon a vonatkozó uniós irányelvvel összeegyeztethető-e a végfelhasználói árak tagállami meghatározása. Az ítélet szerint megengedett a hatósági ár, de az árszabályozás akadályozza a működő belső piac megvalósítását, ezért csak ideiglenesen, átmeneti jelleggel és feltételekkel fenntartható.

Tudtak a levélről

Kérdés persze, hogy ez cél volt-e egyáltalán, kommunikációs szempontból ugyanis nem is jön rosszul az uniós konfliktus. Orbán Viktor korábban már meghirdette, hogy 2014-ben a rezsiháború éve jön, az előttünk álló újabb nagy feladat, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, a károsult energiacégek pedig várhatóan minden eszközt bevetnek majd.

A Népszabadságnak Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár azt mondta, tárcájukhoz még nem érkezett levél, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára is azt nyilatkozta, hogy Magyarország még nem kapta meg Brüsszeltől „a rezsicsökkentéssel kapcsolatos levelet”. De számítanak rá, hogy kérdéseket kapnak a témában, mivel multinacionális vállalatok érdekeit sérti az intézkedés.

A helyzet azonban az, hogy az unió levelét, amelyben Brüsszel a harmadik energiacsomag átültetéséről kérdezget, és amelyre hétfői cikkében a Bruxinfo is utalt, a kormány már nyáron megkapta, és erről Fónagy János is tud.

Máskülönben nem mondta volna közel egy hónappal ezelőtt, egy szeptemberi parlamenti vitán a harmadik energiacsomag átültetésével kapcsolatos ellenzéki kérdésekre a következőt: ebben a témában „folyamatos a konzultáció az Európai Bizottsággal. A legutóbbi kérdésekre a válaszokat a magyar szervek megadták.”

Vagyis nem csak a levél jött meg, de már a válaszokat is megküldtük, az unió most alighanem értékeli a magyar válaszokat, és azok fényében dönt a következő lépésről, például hogy kötelezettségszegési eljárást indít-e Magyarország ellen. Gyors döntés nem várható, ez akár egy évet vagy még több időt is igénybe vehet.

Végre egy ellenfél

Akármi is lesz az uniós reakció, nincs reális esély arra, hogy komolyan megakasztja a rezsiháborút, sőt inkább csak tartalommal tölti majd fel. Múlt héten az E.On magyar vezére, Eric Depluet azt mondta, a kormány háborút hirdetett, de a cégek nem mennek el ebbe a háborúba. Most viszont Brüsszel személyében végre alakot ölthet az ellenfél.

A kormány úgy érezheti, hogy a rezsicsökkentéssel és az azt kísérő új törvényjavaslatokkal két legyet üt egy csapásra. Egyszerre növeli saját népszerűségét a lakosság körében – ráadásul anélkül, hogy arra komolyabb költségvetési forrást kellene áldoznia –, másrészt a cégek legyengítésével saját alkupozícióját erősíti, ha itt-ott feltűnik vevőként.

A multik mégis bíznak a brüsszeli kontrollban, más lehetőségük egyébként sem igen maradt. Martin Herrmann az RWE igazgatóságának elnöke korábban úgy fogalmazott: „ami Magyarországon történik, az precedens nélküli, és teljes mértékben elfogadhatatlan. Nagyon reménykednem kell Brüsszelben, hiszen a magyar állam egyértelműen sérti az uniós jogot.” Szerinte a magyar helyzet „de facto a kisajátításhoz áll közel".

Legutóbb az E.On vezére fogalmazott úgy: a magyar kormány az energiacégeket kifacsarja, mint egy citromot. Depluet elmondta, nem azért jöttek ide, hogy gyarmatosítsanak, őket ide meghívták, beruháztak, és befektettek a rendszerbe. Hallott arról, hogy több energiacég is tárgyalásokat folytat a kormánnyal, de nem hiszi, hogy bármelyik is készen állna arra, hogy ajándékba adja eszközeit az államnak.