Business Talks '24
Üzleti konferencia
no
Eddig csak az ellenség hiányzott a rezsiháborúból, most végre megérkezett. Kiderült, az Európai Bizottság levelet küldött a magyar kormánynak, és akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat az ország ellen.
Még nem jött meg a levél, de már várták, hogy támadnak a rezsicsökkentés miatt, mondták a kormányban, szerintük a háttérben a multicégek brüsszeli lobbija áll, akik nemzetközi kapcsolataikon keresztül próbálják megcsáklyázni a lakossági árak csökkentésének a tervét.
A helyzet azonban az, hogy a levél megjött, és az EU-nak közvetlenül valójában nem is a hatósági energiaárakkal, és önmagában a rezsicsökkentéssel van igazi problémája.
A vita középpontjában az unió úgynevezett harmadik energiacsomagjának átültetése áll. A tagországoknak a megadott határidőig be kellett építeniük az ország jogszabályaiba az EU előírásait. A végső cél, hogy egységes energetikai piac és szabályozás jöjjön létre az unióban, ezért Brüsszel szigorú tekintettel követi, hogy ki hogy halad a szabályok átvételével.
Ebben egyébként egyebek mellett olyan dolgokat határoznak meg, hogy mire kell tekintettel lenni, amikor az energiacégekre vonatkozó tarifákat kialakítják, milyen feltételekkel lehet ezeket a vállalatokat szabályozni, milyen jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítani a cégeknek, stb.
Magyarország az uniós csomagot – ha nem is pontosan a határidőre – de nagyrészt átvette: még a mostani fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné elődje, Fellegi Tamás adta be a közösségi szabályok átültetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a parlament akkor el is fogadott.
A helyzet azonban azóta sokat romlott, a kormány fokozatosan elkezdte lebontani a korábban rögzített szabályokat, az elmúlt évben pedig egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek tételesen szembemennek a közös európai iránnyal.
Milyen közösségi elveket sérthet a magyar törvényhozás? Például azt, amelyben kimondják, a vállalkozások az ármegállapításkor milyen úgynevezett indokolt költséget számolhatnak el. Az unió konkrétan meghatározza, hogy az árnak minden költséget tükröznie kell, illetve kimondja azt is, biztosítani kell, hogy a cégeknek maradjon pénze olyan beruházásokra, amikből fenn tudják tartani az energiahálózataik működését.
Na ez az, amivel idén tavasszal szembement a kormány. A szociális közműtörvény például az árban el nem ismerhető többletköltségekre kötelezi a cégeket. Azt, hogy az energiahivatal ármegállapító gyakorlata önkényes, már a bíróság is kimondta. Orbán Viktor ezt a bírósági ítéletet botrányosnak nevezte, és fellépésre szólított fel „a gátlástalan és telhetetlen vállalatok” ellen, akik „óriási profitokat termeltek”.
Az uniós megítélés szempontjából tovább ront a helyzeten, hogy az időközben átkeresztelt energiahivatal rendeletalkotási jogot kapott. Mivel a bíróság már nem vizsgálhatja ezeket a rendeleteket, csak az Alkotmánybíróság, így az új energiahivatal gond nélkül hirdetheti meg a korábban elmeszelt módon a díjakat.
Az energiahivatal új státusza és rendeletalkotási joga miatt megszűnt az energiacégek jogorvoslati lehetősége, pedig az EU ezzel kapcsolatban is tisztán érthető elvárásokat fogalmaz meg: a cégeknek biztosítani kell jogorvoslati lehetőségeket. Az uniónak mindezeken felül az sem tetszik, hogy a kormány kivételez saját cégeivel, és soron kívüli hozzáférést biztosít az MVM-nek a Magyarországot az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték határkeresztező kapacitásához.
Mi köze ennek az egésznek a rezsicsökkentéshez? Áttételesen nyilván kapcsolódik hozzá, de önmagában tulajdonképpen semmi. Ha a kormány nem csökkenti – tíz vagy akár húsz százalékkal – a lakossági árakat, Brüsszel akkor is kötelezettségszegési eljárást indíthatna Magyarország ellen.
Az, hogy eddig nem büntettek miatta, persze nem jelenti azt, hogy szellemiségében az unió támogatná a hatóságilag szabályozott lakossági árakat. Marlene Holzer szóvivő a bruxinfónak azt mondta, „a piaci árak előmozdításán fáradozunk a kiskereskedelmi piacon, mert meggyőződésünk, hogy hosszabb távon ez az olcsóbb a fogyasztóknak. Ha a kormány rögzíti az árakat, az kedvezőtlenül hat a beruházásokra, csökkenti a fogyasztók választási lehetőségeit, csökkenti a versenyt és végső soron az ellátásbiztonságra is negatív hatással lehet.”
Hogy a magyar rezsicsökkentés ideiglenes-e vagy sem, azt még nem tudjuk (bár a kormányzati szándékok között megjelent az intézkedés alkotmányban rögzítése), az viszont, hogy a többi ponton biztosan szembemegyünk a közös szabályokkal, viszonylag egyértelmű. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a rezsicsökkentést akár úgy is meg lehetett volna csinálni, hogy közben nem akasztjuk össze újra a bajszunkat az Európai Unióval.Számtalan uniós országban központilag határozzák meg a lakossági energiaárakat, pusztán ezért kapásból nem büntetne Brüsszel.
Hogy mennyire nem, azt jól mutatja az Európai Bíróság egyik 2010-es ítélete. Egy tagországnál akkor azt vizsgálták, hogy a liberalizált földgázpiacon a vonatkozó uniós irányelvvel összeegyeztethető-e a végfelhasználói árak tagállami meghatározása. Az ítélet szerint megengedett a hatósági ár, de az árszabályozás akadályozza a működő belső piac megvalósítását, ezért csak ideiglenesen, átmeneti jelleggel és feltételekkel fenntartható.
Kérdés persze, hogy ez cél volt-e egyáltalán, kommunikációs szempontból ugyanis nem is jön rosszul az uniós konfliktus. Orbán Viktor korábban már meghirdette, hogy 2014-ben a rezsiháború éve jön, az előttünk álló újabb nagy feladat, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, a károsult energiacégek pedig várhatóan minden eszközt bevetnek majd.
A Népszabadságnak Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár azt mondta, tárcájukhoz még nem érkezett levél, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára is azt nyilatkozta, hogy Magyarország még nem kapta meg Brüsszeltől „a rezsicsökkentéssel kapcsolatos levelet”. De számítanak rá, hogy kérdéseket kapnak a témában, mivel multinacionális vállalatok érdekeit sérti az intézkedés.
A helyzet azonban az, hogy az unió levelét, amelyben Brüsszel a harmadik energiacsomag átültetéséről kérdezget, és amelyre hétfői cikkében a Bruxinfo is utalt, a kormány már nyáron megkapta, és erről Fónagy János is tud.
Máskülönben nem mondta volna közel egy hónappal ezelőtt, egy szeptemberi parlamenti vitán a harmadik energiacsomag átültetésével kapcsolatos ellenzéki kérdésekre a következőt: ebben a témában „folyamatos a konzultáció az Európai Bizottsággal. A legutóbbi kérdésekre a válaszokat a magyar szervek megadták.”
Vagyis nem csak a levél jött meg, de már a válaszokat is megküldtük, az unió most alighanem értékeli a magyar válaszokat, és azok fényében dönt a következő lépésről, például hogy kötelezettségszegési eljárást indít-e Magyarország ellen. Gyors döntés nem várható, ez akár egy évet vagy még több időt is igénybe vehet.
Akármi is lesz az uniós reakció, nincs reális esély arra, hogy komolyan megakasztja a rezsiháborút, sőt inkább csak tartalommal tölti majd fel. Múlt héten az E.On magyar vezére, Eric Depluet azt mondta, a kormány háborút hirdetett, de a cégek nem mennek el ebbe a háborúba. Most viszont Brüsszel személyében végre alakot ölthet az ellenfél.
A kormány úgy érezheti, hogy a rezsicsökkentéssel és az azt kísérő új törvényjavaslatokkal két legyet üt egy csapásra. Egyszerre növeli saját népszerűségét a lakosság körében – ráadásul anélkül, hogy arra komolyabb költségvetési forrást kellene áldoznia –, másrészt a cégek legyengítésével saját alkupozícióját erősíti, ha itt-ott feltűnik vevőként.
A multik mégis bíznak a brüsszeli kontrollban, más lehetőségük egyébként sem igen maradt. Martin Herrmann az RWE igazgatóságának elnöke korábban úgy fogalmazott: „ami Magyarországon történik, az precedens nélküli, és teljes mértékben elfogadhatatlan. Nagyon reménykednem kell Brüsszelben, hiszen a magyar állam egyértelműen sérti az uniós jogot.” Szerinte a magyar helyzet „de facto a kisajátításhoz áll közel".
Legutóbb az E.On vezére fogalmazott úgy: a magyar kormány az energiacégeket kifacsarja, mint egy citromot. Depluet elmondta, nem azért jöttek ide, hogy gyarmatosítsanak, őket ide meghívták, beruháztak, és befektettek a rendszerbe. Hallott arról, hogy több energiacég is tárgyalásokat folytat a kormánnyal, de nem hiszi, hogy bármelyik is készen állna arra, hogy ajándékba adja eszközeit az államnak.
Business Talks '24
Üzleti konferencia