A görögök után mi várjuk a legrosszabbat
További Gazdaság cikkek
-
Bejöhet Varga Mihály jóslata, a kormány most bevallotta, mennyit költött az egészségügyre - Erre mindenkinek figyelnie kell: rengeteg pénzt emeltek le a bankkártyákról
- AI alapú megoldással rukkolt elő a hazai Gránit Bank
- Hankó Balázs: Megkongattuk a vészharangot, fordulatra van szükség
- Nagy Márton szerint résen kell lenni, veszélyben a munkahelyek
Magyarországon a tavaly kiállított számláknak mindössze 3,3 százalékát könyvelték behajthatatlan követelésnek, amely jelentősen a kelet-európai (4,9 százalék), és némileg az összeurópai (3,9 százalék) átlag alatt marad – derült ki az EOS követeléskezelő nemzetközi kutatásából.
Ugyanakkor elég magas nálunk a késések aránya, a számlák 27,9 százalékát csak a fizetési határidő lejárta után egyenlítik ki, amivel kicsivel a kelet-európai átlag (26,2 százalék) felett vagyunk. Magyarországon különösen a kereskedelemben és a szolgáltatásoknál jellemző a késedelmes fizetés.
Ennek fő okai a megkérdezett vállalatok szerint a likviditás hiánya, azaz, hogy pont számla beérkezésekor nincs elég szabad pénzük, illetve a nálunk régóta komoly gondot jelentő körbetartozás.
A magánszemélyeknél nem túl meglepő módon a régiós válaszokhoz képest inkább a túlzott eladósodás és a jelentősebb munkanélküliség okozza a gondokat.
Figyelmeztető ugyanakkor, hogy cégvezetők a görögök után nálunk várják a leginkább a fizetési hajlandóság további romlását, ami a környező versenytárs országok adatival összevetve még inkább szembetűnő.
Thummerer Péter, a cég magyarországi ügyvezetője szerint a behajthatatlan követelések alacsony aránya annak tudható be, hogy a cégek nálunk inkább vesznek igénybe követeléskezelőket, mint a régió más országaiban.
A cégek behajthatatlan követeléseiről elmondta még, hogy ez jóval ingoványosabb területnek számít, mint a magánszemélyek adóssága, mivel sokkal nagyobb arányban szerepelnek rosszhiszemű adósok, akik igazából eleve soha nem is tervezték kifizetni az árut vagy szolgáltatást.
Egy eleve eltűnésre berendezkedett vagy cégtemetőnek továbbadott adósság esetén pedig már a követeléskezelő se tehet igazán sokat. Thummerer szerint kifejezetten állami, tehát szabályozási feladat lenne a hitelezők elégséges védelme a csalók ellen. Másrészt pedig még hitelezők tehetnek már azzal is nagyon sokat, hogy utánanéznek a partnereiknek, és kevésbé állnak szóba gyanús szereplőkkel, még ha jó üzletet ígérnek is.
Az Ipsossal közösen végzett felmérés keretében összesen 2600 döntéshozót kérdeztek meg 12 országban, immár hatodik alkalommal. A vizsgált cégek közt vegyesen szerepeltek nagyvállalatok és kkv-k, a megkérdezettek közt cégvezetőktől a releváns osztály vezetőiig szerepeltek válaszadók.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
