Ha drágább a cigi, letesszük?

A dohányzás visszaszorításáért, a nemdohányzók védelme érdekében végzett munkájáért Orbán Viktor kapta idén májusban a WHO díját, és egyből ki is jelentette, hogy "egyre több magyar teszi le végleg a cigarettát". De valójában kevesebbet dohányzunk, vagy csak átalakulnak a fogyasztási szokásaink?  Tényleg azért csökken a fogyasztás, mert drágul a cigi?

Magyarország erősen dohányzó ország: bár a napi rendszerességgel dohányzók aránya az 1994-es 36 százalékról 2011-re 21 százalékra csökkent, kitartóan az OECD-átlag fölött dohányzunk. A minisztérium adatai szerint a lakosság 38 százaléka dohányzik, 15 százalék a korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47 százalék, aki sohasem cigizett. A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása az uniós átlagnál is magasabb. Ráadásul a dohányosok kétharmada már töbször is sikertelenül próbált meg megpróbált leszokni a Szinapszis kutatása szerint. 

Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár a kormány saját kutatásárára alapozva nemrég azt nyilatkozta, hogy 2013-ra a korábbi 28-ról 19 százalékra esett vissza a felnőtt lakosság körében a naponta dohányzók aránya. Ezt némileg árnyalják az iparági, és a NAV-os adatok. A cigarettaforgalom az idei év első félévben 17 százalékkal valóban csökkent, de az olcsóbb, sodrós dohány forgalma 8-9 százalékkal nőtt. Így az összes értékesített mennyiség csak fél százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A rendszerből eltűnt 8-9 százalékról nem lehet tudni, hogy a piacról vagy csak a legális kereskedelemből.

Orbán Viktor persze elsősorban a vendéglátóhelyi dohánytiltásért kapta a WHO-díjat. Azt viszont még nem lehet tudni, hogy a ez a szigorítás mennyire javított a magyar dohányosok egészségén. Azokban az országokban, ahol régebb óta van érvényben a szabályozás, egy év után átlagosan 17-23 százalékkal csökkent a 60 év alatti passzív dohányosok körében a szívinfarktus miatt kórházba került esetek száma. A  tüdőrákra és a krónikus tüdőbetegségre gyakorolt hatás viszont csak később, leghamarabb tíz év múlva derül csak ki.

Csökkenő jövedéki adóbevétel

Folyamatosan drágul a cigi, a júliusban bevezetett új árrésszabály minimálisan 10 százalékot tesz kötelezővé. A márkásabb cigik ára már túl jár az 1000 forinton is. Ennek ellenére júliusban és augusztusban durván visszaestek a dohánytermékekből származó adóbevételek. 

Ezt részben a forgalom visszaesésével magyarázzák. A trafikrendszer bevezetése óta körülbelül negyven százalékkal kevesebb cigit vásárolunk. De mivel nem valószínű, hogy ez alatt a pár hónap alatt milliók szoktak le, és adócsökkentés nem történt, ezért nehéz a helyzetet nem a trafikrendszer bevezetésével magyarázni, főleg mivel a korábbi hónapok nem mutatnak hasonló visszaesést.  Az adóhatóság a cigaretta csökkenő forgalmát a januári áremelkedéssel magyarázza.  A közgazdaságtani modellek szerint viszont a szenvedélybetegségek esetében általában nem csökken a fogyasztás, ha nő az ár - hanem felélénkül a feketekereskedelem. Átnyergeltünk a jóval olcsóbb csempészcigarettára, az árusítóhelyek számának csökkentéséből és a kiskereskedők árrésének növeléséből a fekete piac húzott végül hasznot.

Növekvő feketekereskedelem

Az olcsó, 400-500 forintos, sokszor teljesen eredeti cigiket korlátlan mennyiségben árulják a nepperek. Magyarországra főleg Ukrajna felől csempésznek cigit, de akkora mennyiséget, hogy a tárolása is gondot okoz. A kereskedést egy kiépült hálózat végzi, a területeket felosztják egymás között. Árulnak hamisított cigarettát, amit feketén működő dohánygyárakban állítanak elő, és „saját márkás” termékeket is, melyeket kifejezetten a feketepiacra szánnak. (Ha érdekli a magyarországi illegális cigaretta gyártása, logisztikája és értékesítése, infógrafikánkat itt tekintheti meg). Több nemzeti dohányboltban is találtak már csempészcigarettát, és olyan is volt, amit ideiglenesen be kellett zárni. 

Olyan helyeken is megjelentek az illegális termékek, ahol eddig szinte kimutathatatlan volt a jelenlétük, például Pécsen. A GFK piackutatása szerint a fekete piac országos szinten már 7-8 százaléknál is nagyobb lehet. Ez 45-50 milliárd forint kiesést okoz az államnak. Ezért most a kormány százszorosára emeli a csempész-szárított dohány bírságát, kilónként ezer forintról száz ezer forintra. 

Az augusztusban visszaeső jövedékadó bevételek szeptemberben aztán korrigáltak. Erre több lehetséges magyarázat is van. Csökkenhetett a korábban nekilendülő feketekereskedelem, mert a korlátlan kínálat mégsem volt annyira korlátlan, vagy az emberek egyszerűen rájöttek, hogy az ukrán csempészcigi minősége rossz, ezért így vagy úgy, de nem tudta megfelelően kielégíteni az igényeket. Ráadásul nyáron sokkal könnyebb fekete dohányt venni, mert a magyar-ukrán határon jól működik a "csúsztatásos" rendszer. A legtöbb csempészárut vízi úton szerzik be, annak ellenére, hogy a hatóság hőkamerákkal cirkáló vízi járőröket is alkalmaz. Ezért összességében az adóbevételeken csak annyi látszódik, hogy átrendeződött a fogyasztásunk.

A "fiatalok egészségvédelme" miatt bevezetett trafikrendszer koncepciója sem sikerült igazán. Bár a kiskorúak távol tartása a cél, mégis rengeteg iskola, közösségi ház szomszédságába épült trafik. De nyílt néhány nemzeti dohánybolt patika, tüdőszanatórium és leszoktatóközpont mellett is.