Napokon belül jöhet az AB-döntés

Néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitelesek terheinek könnyítését szolgáló mentőcsomag, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság dönt a kormány megkereséséről – értesült a Figyelő Fidesz-közeli parlamenti körökből.

Sok a forgatókönyv

A hetilap értesülései szerint az MNB-ben, a KIM-ben és az NGM-ben több forgatókönyv készült a devizahitel-szerződések jogszabályi átalakítására, ám hogy ezek közül melyik kap zöld utat, az nagyban függ az AB döntésétől, valamint az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációtól.

„A kormány ugyanis nem akar a választások előtt beleszaladni újabb pofonba sem az EU-ban, sem pedig itthon, ezért maximális körültekintéssel dolgozza ki a devizaadósoknak szánt mentőcsomagot a KIM” – mondta a Figyelő forrása. Az AB pedig már a napokban kihirdetheti állásfoglalását.

A kormány csak akkor futhat ki az időből, ha az Európai Bíróság nem dönt február végéig a Kúria megkereséséről. (A Kúria egy konkrét perben az EU fogyasztóvédelmi irányelve releváns rendelkezésének értelmezését kérte a luxemburgi bíráktól, s a kabinet ezt a döntést is szeretné ismerni, mielőtt a végleges csomagot leteszi az Országgyűlés asztalára.) Előzetes tervek szerint ugyanis a T. Ház a kampány miatt – már ha valóban április elejére tűzi ki a választások első fordulóját a köztársasági elnök – csak február végéig ülésezik, extra rövid lesz tehát a tavaszi ülésszak.

A forintosok nem járhatnak rosszabbul

A Figyelő forrásai szerint a kabinet eltökélt abban, hogy szülessen törvény, aminek egyik fő alapelve az, hogy a devizaadósok nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. A jogszabályi beavatkozásra egyébként egy 1991-es AB-határozat teremt jogalapot, amely kimondja, hogy kivételes esetben az állam a már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja (erről mi is beszámoltunk néhány hónapja).

Erre különösen a hosszú távú szerződések esetén kerülhet sor, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a szerződéskötéskor olyan nem látott változások következnek be, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem – vagy más tartalommal – kötöttek volna szerződést.

Wellmann György, a Kúria polgári jogi kollégiumának vezetője szerint az állam természetesen beavatkozhat polgári jogi szerződésekbe, hiszen korábban is volt erre példa, ez történt az árfolyamgát bevezetésekor is. A svájcifrank-hiteleket jellemzően 145-165 forintos, míg az euróalapú hiteleket 230-260-as árfolyamon lehetne törleszteni egyes kalkulációk szerint.