Nem épül tovább a cseh Paks
További Gazdaság cikkek
- Tudtuk, hogy elesett a magyar ipar, most azt is, miért
- A Tisza Párt szerint az EU-források megérkezhetnek Magyarországra
- 22 éve nem volt ekkora a költségvetési hiány, a december ennél is rosszabb lehet
- PwC-vezérigazgató az Indexnek: Ez az öt dolog határozza meg a világot
- Két nap alatt háromszorosára drágult a villamos energia tőzsdei ára Magyarországon
Megszakítja a Cseh Energetikai Művek (ČEZ) a temelini atomerőmű kibővítéséről szóló versenytárgyalásokat, amelyeket még 2009-ben írt ki az állami többségű óriásvállalat, derült ki az Ekonóm hetilap által közgazdász képviselőknek tartott szerdai fórumon – adta hírül késő este az ihned.cz.
A hivatalba lépő új cseh kormány nem akarja garantálni a 200-300 milliárd koronás beruházás megtérülését, amely a ČEZ-nek kulcsfontosságú feltétel: állami garancia nélkül nem épül meg a temelini reaktor tervezett 3-as és 4-es blokkja.
A versenytárgyalásokon a Areva (francia), MIR.1200 (orosz–cseh), Westinghouse (amerikai–japán) cégek pályáztak, 2010-ben a francia résztvevőt a ČEZ kizárta a további küzdelmekből a pályázati anyagban talált súlyos kötelezettségszegések miatt.
Az Ekonom gazdasági hetilap szerdai ankétján megjelent parlamenti képviselők hangulatát növekvő szkepticizmus jellemezte a temelini atomerőmű befejezésének kérdésében. A nukleáris energia támogatói az új cseh parlamenti felállásban is jelentős mértékben meghaladják annak ellenzőinek számát, csakhogy a 200 megszólított cseh képviselőből mindössze 31 lenne hajlandó a beruházás megtérülésére állami garanciát adni. További 98 képviselő határozottan az állami garancia megadása ellen szavazott, ötvenen nem tudtak egyértelműen állást foglalni az ügyben, míg a fennmaradó 21 képviselő nem válaszolt a kérdésre.
Márpedig az atomerőmű befejezéséhez az állami garancia biztosítása a ČEZ legfontosabb feltétele.
Daniel Beneš, a ČEZ vezérigazgatója az utóbbi hónapokban többször hangoztatta: állami támogatás nélkül semmi nem fog felépülni Temelinben. Ráadásul a beruházás elvégzésére kiírt tender határideje hamarosan lejár, az Ekonom gazdasági hetilap két különböző forrása szerint akár már most márciusban vagy áprilisban. Kulcsfontosságú lehet Andrej Babiš új cseh pénzügyminiszter álláspontja az ügyben, ő látja el ugyanis a 70 százalékos állami tulajdonrésszel rendelkező ČEZ felügyeletét is. Babiš egyelőre nem fogalmazott világosan, utolsó nyilatkozatai arról szóltak, hogy szeretne olyan elemzéseket látni, amely alapján eldöntheti: érdemes-e az építkezést befejezni.
Az Ekonom hetilap helyszínen tartózkodó munkatársa szerint Babis pártja, az ANO képviselői az egyik legnagyobb ellenzői a több száz milliárdos beruházás állami garanciavállalásának. Az ANO 47 fős frakciójának mindössze ötöde folytatná a beruházást Temelinben, az állami garanciavállalásra egyik képviselőjük sem szavazott. „Nem vagyunk birkák, hogy mindenre rábólintsunk, amit a ČEZ elénk rak" – nyilatkozta az ihned.cz-nek Jaroslav Faltýnek, ANO-s frakcióvezető.
A másik két kormánypárt elnöke a szocdem Bohuslav Sobotka (ČSSD) és Pavel Bělobrádek (KDU-ČSL) általában támogatják az atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának megépítését, de a ČEZ államilag garantált megtérülési költségeit ők sem támogatják. „Ezt a kockázatot a vállalat nyereségességére bíznánk, nem szeretnénk a cseh állampolgárok vállára áttolni a vállalat üzleti kockázatvállalásának terhét" – mondta Sobotka.
A cseh politikusok aggodalmainak fő forrása a döntés energiaárakra gyakorolt hatása. A villamosáram piaci ára fele vagy harmada a szükséges költségeknek, amely egy több száz milliárdos beruházás megtérülését jelentené. A piaci árral szemben így keletkezett árkülönbséget a cseh fogyasztóknak kellene megfizetni. Egy felvázolt forgatókönyv szerint ez évente akár 15-30 milliárd korona, mintegy 150-300 milliárd forint lenne évente.