A versenyszférában a rendszeres keresetek 4,6 százalékkal voltak magasabbak novemberben az előző év azonos időszakához képest. Január-novemberi átlagban az emelkedés 3,8 százalék volt - írja a portfolio.hu.
Egyébként a bruttó bérek 4,1 százalékos emelkedése közfoglalkoztatás nélkül 6 százalék lenne, tehát a sok és egyre több közmunkás az átlagos béremelkedést visszahúzza. Különösen feltűnő a különbség a költségvetési szférában, ebbe a körbe számítja a KSH a közfoglalkoztatottak zömét. Itt a bruttó bérek 2 százalékos emelkedése 8 százalék lenne e kör nélkül.
A nettó reálbérek változásánál pedig számításba kell venni a rezsicsökkentés miatt egyre mélyebbre süllyedő inflációt. A január-novemberi időszakban a reálbérek 3,3 százalékkal lehettek magasabbak az egy évvel korábbinál.
Egyre több a közmunkás
Visszatérve a közfoglalkoztatásra, az adatokból kiderül, novemberben már közel 180 ezren voltak közfoglalkoztatottak, azaz láthatóan beindult a téli közfoglalkoztatás. Az egy évvel ezelőttihez képest 80 ezerrel több közfoglalkoztatott volt. Ugyanakkor a korábbi években a közfoglallkoztatotti létszám meredeken csökkent, de a téli közfoglalkoztatás miatt most nem fog. Így a szokásos szezonális mintázat helyett nem csökkenni, hanem nőni fog várhatóan a foglalkoztatás, és csökkenni a munkanélküliség.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője kiemelte, hogy a várakozáshoz közeli mértékben nőttek a bruttó bérek novemberben az egy évvel ezelőttihez képest. A költségvetési szférában a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve igen dinamikus, 8 százalékos bérnövekedés valósult meg, ami a pedagógus és egészségügyi bérek emelésének hatását tükrözi - tette hozzá.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a gazdasági növekedés beindulása fokozatosan gyűrűzik be a munkaerőpiac folyamataiba. A gazdasági növekedésben beállt fordulat már az év elején megkezdődött, azonban az alkalmazásban állók létszámának bűvölése inkább csak a harmadik negyedévtől indult be vállalkozói szférában - mondta.