További Gazdaság cikkek
A Párbeszéd Magyarországért (PM) azt követeli Orbán Viktor miniszterelnöktől, utasítsa a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt annak kivizsgálására, hogy hogyan születhetett meg az a szerződés, amelyik alapján offshore cégek juthattak olcsó gázhoz – mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek az MTI tudósítása szerint.
Mint arról hétfőn beszámoltunk, a távhős cégek támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Ezt követően az atlatszo.hu kedden írt arról, hogy a fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, és az exwallisos Nagy György is szerepelnek a „feltehetően a magyar állam jóvoltából” is rendkívül nyereséges energiakereskedő céget tulajdonló offshore céghálóban.
A PM társelnöke a sajtóban megjelentek alapján azt mondta, ismét bebizonyosodott, hogy Magyarországon a legjobb üzlet a futball. Nemcsak azért, mert a kormány az adófizetők pénzéből „százmilliárdokat” önt bele az egyébként „siralmas” magyar foci finanszírozásába, hanem azért is, mert a lelátókon kialakuló kapcsolati háló átszövi a magyar gazdaság egészét – tette hozzá.
A cikkekre hivatkozó független képviselő közölte, az elmúlt években az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. olyan üzleti konstrukciót alakított ki a gáz importjára, amelyik a kormányzat által létrehozott „kaotikus és zavaros” szabályozási környezetben egy offshore hátterű céget teljesen indokolatlan módon százmilliárd forintos nagyságrendű bevételhez juttatott.
A kormányzat 2011-ben a „szétbarmolt” távhőpiac szétesésének megakadályozására több „ad hoc” lépést is életbe léptetett, többek között a stratégiai tározóból nyomott áron juttatta olcsó gázhoz az érintett cégeket – jelentette ki az ellenzéki politikus. Ennek kompenzálására lehetőséget adott arra, hogy a tározókat a hosszú távú orosz szerződéseknél olcsóbb, az európai piacokról vett gázzal töltsék fel - folytatta. A gázimport útjába viszont „indokolatlan módon” beillesztették a Mol Energiakereskedő Zrt.-t (MET), az árkülönbség pedig alapvetően ennél a cégnél csapódott le. 2012 végén a MET tulajdonosai 55 milliárd forint osztalékot vehettek fel – hívta fel a figyelmet.
A Párbeszéd Magyarországért elengedhetetlennek tartja, hogy azonnali hatállyal számolják fel azt a káros konstrukciót, amellyel a fogyasztók zsebéből veszik ki a pénzt, és az állam szabályozói szerepét használva egy offshore hátterű üzleti kört hoznak helyzetbe – jelentette ki.
A társelnök azt is követelte, hogy Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezzen vizsgálatot az MVM Zrt.-nél, hogy kik és milyen megfontolásból tették lehetővé ennek a káros konstrukciónak a létrejöttét. Hozzátette, az ügyben írásbeli kérdést intézett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterhez.
Az MSZP is felszólította a kormányt, vessen véget annak, hogy árfelhajtó offshore cégeket juttat olcsó gázhoz az MVM kereskedőcége. A szocialisták büntetőjogi lépéseket fontolgatnak, és úgy vélik, semmisek lehetnek a szóban forgó szerződések.
Tóth Bertalan, az MSZP elnökségi tagja szerdai sajtótájékoztatóján felidézte: hétfőn derült ki, hogy az állami tulajdonú MVM Partner Energiakereskedelmi (MVMP) Zrt. egy rendelet alapján olcsó földgázt hoz be Ausztriából. Nagy részét azonban nem a távhőszolgáltatóknak értékesíti, hanem minimális felárral továbbadja a MET Magyarország Zrt.-nek. Az offshore hátterű vállalatnak 50 százalékban kajmán-szigeteki, 10 százalékban svájci tulajdonosa van.
A szocialista politikus arról beszélt, a Fidesz-kormányzat három éve folytatja a földgáz árát felhajtó trükköt, ezzel Orbán és társai összesen százmilliárd forint nyereséget dugtak offshore cégek zsebébe.
Az MSZP-s politikus szerint a MET Zrt. tevékenysége a nemzeti vagyonról szóló alapján nem minősül átláthatónak, ezért a vele kötött szerződések semmisnek nyilváníthatók. Tóth Bertalan elmondta: az ügyben kedden harminc kérdést tettek fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek, az MVMP Zrt.-nek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek és az energiahivatalnak, kikérve az ügy összes dokumentumát. Hozzátette: vizsgálják, milyen polgári jogi eljárást kezdeményezhetnek a szerződések semmissé nyilvánítása érdekében, és a büntetőjogi eljárások előkészítését is megkezdték. Céljuk - folytatta -, hogy ha erre a szerződések semmissé nyilvánításával lehetőség van, visszaköveteljék az offshore cégektől a százmilliárd forintos nyereséget.