Egy paksi blokk árát kell eltapsolni év végéig
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Vasárnap és januárban is kisebb leállások jönnek az OTP Banknál, figyelmeztették az ügyfeleket - Kiderült, mi lendítheti fel Magyarország gazdaságát
- Lassan elővehetjük a nagypapa biciklijét, ha ennyivel drágul az üzemanyag
- Valaki csaknem 800 millió forintot nyert a Skandináv lottón
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
Megvan, hogy pontosan hogyan sikerült megúsznunk 1000-1200 milliárd forintnyi uniós pénz elvesztését tavaly év végén. A probléma az volt, hogy komoly késésben voltunk a támogatások kiosztásával. Év végére pedig krízishelyzetbe került a kormány épp a választási év előtt, azokat az uniós pénzeket ugyanis véglegesen visszavonja az EU, amiket 3 évnél régebben kapott meg egy ország, de nem használta fel.
Hamar munka ritkán jó
A késés több okból jött össze, de leginkább az nem jött jól, hogy a 2010-es kormányváltás után lényegében egy-másfél évre leállították a teljes pályázati rendszert, átnevezték a részlegeket, kirúgtak közel száz embert, az elnöki székbe a volt közgépes fb-elnök Petykó Zoltánt tették.
Az egész uniós pénzosztás gyakorlatilag csak azután indulhatott újra, hogy a kirúgások és a nagy ötletelések után 2011 márciusában az előző kormányok Új Magyarország Fejlesztési Tervét átkeresztelték Új Széchenyi Tervre, és minden mehetett tovább.
Miközben az előző hétéves uniós költségvetés pénzeit sem sikerült még elköltenünk, ma már az van napirenden, hogy 2014 és 2020 között milyen célokra és ki oszthasson az uniós pénzből. A keret ugyan kisebb lesz, mint eddig volt, a lényeg, hogy még mindig gyakorlatilag a fán terem az ingyen pénz: több mint 7 ezer milliárd forint jut Magyarországnak.
Erre pontosan az volt a kormány válasza, amit az Index korábban jósolt. Egyrészt úgy alakította a szabályokat, hogy bár több pénzt hívunk el az uniótól, mégsem lesz több ténylegesen megvalósult beruházás. Másrészt kutyafuttában kéttucatnyi új, több tízmilliárdos beruházásról született hirtelen döntés tavaly a második félévben.
Így ügyeskedtünk
Tavaly a magyar energiaprogram (KEOP) és a társadalomfejlesztési program (TÁMOP) kapcsán is elfogadtattuk az EU-val, hogy a szokásosnál nagyobb részt finanszírozzon a megvalósult beruházásokban.
Alapesetben ugyanis minden uniós projektköltség köz- és magánkiadásokból áll össze, amiből jellemzően a közkiadás a jóval nagyobb rész. A legtöbbször ennek a közkiadásnak a 15 százalékát a magyar állam finanszírozta, 85 százalékát az EU.
Tavaly azonban az említett két programnál a magánkiadásokat is beleszámoltattuk a projektek főösszegébe, hogy a teljes projektköltség 85 százalékát kérhessük el az uniótól. Ahogy már utaltunk rá, ez azt jelenti, hogy miközben ugyanannyi projekt valósul majd meg, valójában az EU többet fizet, mi viszont kevesebbet.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint még nem döntöttük el, hogy bevetjük-e ezt a megoldást 2014-ben is.
Ez nem volt elég, jöttek az új projektek
A gond csak az volt, hogy ezzel az ügyeskedéssel együtt sem tudtuk volna lehívni a beragadó pénzeket. Ezért a következő megoldásunk az volt, hogy 24 újabb nagyprojektet nyújtottunk be, amiket
- közvetlenül Brüsszelben kellett jóváhagyni,
- főleg a már létező projektekhez tartoztak,
- és legkésőbb 2014-ig vagy 2015 végéig befejezzük őket (hogy pontosan meddig, az a vállalt projekttől függ).
Ezeknél az a trükk, hogy elég volt 2013 végéig egyszerűen benyújtani őket, máris megemelkedik a jogosan lehívható pénzek aránya, így pedig kevesebb veszhet el, ha sikerül időben befejezni az új, 25-50 millió eurótól kezdődő (ami 7,5-15 milliárd forintos) beruházásokat.
Már futó projektekhez is hozzácsaptak pluszköltségeket
Például októberben döntöttek arról, hogy a Szolnok és Szajol közti, nagyjából 10 kilométeres vasúti szakaszt összesen 26 milliárdért fogjuk felújítani. Meghirdetett pályázat nélkül, tárgyalásos formában már meg is lett a kivitelező novemberre: a Közgép–Strabag–Swietelsky konzorciuma.
Ez azért is érdekes, mert elvileg már 2011-re elhatároztuk, hogy 2 milliárdért felújítjuk ezt a szakaszt, felújított szolnoki állomással, új Tisza-híddal, árvízvédelmi töltésekkel. Ez elvileg el is kezdődött 2013-ban. Azonban hozzácsaptunk még több mint tízszer annyi munkát, mert novemberben nagyon hasonló feladatokra még 20,7 milliárdot nyertek a közgépesek.
Az új nagyprojektjeink építkezések: például út- és vasútépítések, lesz új hulladékgazdálkodási infrastruktúránk vagy víztisztító rendszerünk, mintegy 160 milliárd forint értékben. Ezeknél csak az a gond, hogyha eddig is éveket késtünk hasonló nagyobb projektek magvalósításával, akkor kétséges, hogy most mitől fejeznénk be a feszes határidővel vállalt új projektszakaszokat idén év végére. Különösen, hogy eddig is a nagy állami beruházások csúsztak a legtöbbet, az újak pedig most is teljesen állami beruházások.
Itt letöltheti az új nagyprojektjeink NFÜ-s listáját.
Összesen 3100 milliárdot kéne még elköltenünk 2015 végéig (ebből 2000 milliárdot idén), amit nem lesz könnyű munka értelmesen felhasználnunk, tekintve, hogy a 2007 óta nagyjából 5100 milliárdot sikerült kihelyezni. Hahn uniós biztos szerint Magyarország erőfeszítéseit 2013-ban elismerte az EU, igaz, idén „még nagyobb kihívás” elé fogunk nézni.
A fejlesztéspolitikánk csak Orbán Viktortól függ
Az uniós pénzeink új ellenőre mindezek miatt elképesztő gyorsaságot ígér. Az új ellenőr nem más, mint a Miniszterelnökség, az NFÜ-t ugyanis feldarabolták és megszüntették a hatékonyság nevében.
Az NFÜ-sök egy része a minisztériumokhoz került át, mások a Miniszterelnökségen folytatják, de gyakorlatilag mindenről Orbán dönthet személyesen vagy Lázáron keresztül. A beruházási döntések ugyan tavaly már megszülettek – a döntéseket természetesen ugyanúgy a kormány legfelsőbb szintjén hozták –, viszont egy-egy ilyen méretű projektről a folyamat közben is folyamatosan dönteni kell. Ebben most már látszólag sem akadály az NFÜ, a kormányfő saját hivatalában mindent egy kézben tarthat.
A nagy siettségnek viszont nem tett jót, hogy a pályázati rendszer év elején újabb három hétre leállt az NFÜ megszünését követő átállás miatt.
A Miniszterelnökség persze azt ígéri, hogy soha nem látott tempót fog diktálni a pénzosztásnál. Ha kell, szabályozói oldalról siettetik az építkezéseket, de egy önerőalapból pluszpénzt is gyorsan tudnak majd adni, és egyes esetekben a teljes projektet átvehetik. Lázárék mondjuk már eddig is eléggé igyekeztek megfelelni a várakozásoknak, augusztustól a heti 50 milliárd forint elutalása átlagosnak számított az NFÜ-ben, de év vége felé volt olyan hét is, amikor 150 milliárdot utalt a szervezet.
Nem találják az offshore cégeket
Az NFÜ tavaly év végén meghirdetett nagy offshore ellenőrzése továbbra is csak értelmetlen pluszmunkának tűnik a feszített tervek közepette. 46 ezer szervezetet köteleztek arra, hogy visszamenőleg valljon színt a tulajdonosi hátteréről, 45 ezren eddig nyilatkoztak is. Ebből 17 ezer dokumentációt nyálazott át a hatóság, amiből összesen 600 darab pályázatnál elképzelhető, hogy volt offshore a tulajdonosi háttérben. De még itt se biztos, ezeknél további iratpótlásra szólítják fel az érintetteket.
Megint átnevezték
Kevéssé érthető, hogy a nagy sietség közben minek gondoltak arra, hogy muszáj egy teljes arculatváltás idén is, az Új Széchenyi Tervet (USZT) ugyanis lecseréljük a Széchenyi 2020 programra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az USZT után tehát a Széchenyi 2020 jön, ami már tartalmában is új lesz. Mindenesetre azt ígérik, hogy az új logo áramvonalasabb lesz.
Idén egyébként végre befejezzük a papíralapú pályázgatást, csak elektronikusan lehet pályázni majd, az EMIR rendszer helyett az átkeresztelt FAIR-ben. Ezzel párhuzamosan a pályázatírás költségeit sem lehet majd elszámolni, de lesz ingyenes állami pályázatíró csapat. A közcélú fejlesztéseknél pedig egyelőre nem ismert összeghatár alatt megszűnik a pályáztatás, ezeknél, ha az állami intézmény megfelel adott feltételeknek, automatikusan megkaphatja az uniós pénzt. Bármilyen új pályázatot egyébként nyártól várhatnak az uniós forintok felé kacsintgatók.
Az aszfaltos probléma csak olyan lesz, mint a mérnökös
A versenykorlátozó útépítéseinknél pedig a kormány ugyanazt várja, mint a korábbi, szintén versenykorlátozó mérnökprobléma után. Most azt nem értette Brüsszel, hogy a 2007 óta érvényes magyar szabályozás szerint csak olyan cégek kaphattak uniós pénzt útépítésre, amiknek saját aszfaltkeverő gyáruk volt az adott útszakasz ötven kilométeres körzetében, vagy legalább a megyében. Ez szerintük gyengíti a versenyt, olyan protekcionizmus, aminek a fogyasztók isszák meg a levét, ezért felfüggesztették az érintett programok kifizetését, nagyságrendileg 700 milliárd forint értékben.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint minderre „a minőség érdekében” volt szükség, és egyébként is, a kifogásolt utak több mint 50 százalékában olyan cégek dolgozhattak, mint a Strabag vagy a Swietelsky. Ugyanakkor minél gyorsabban le kellene zárni ezt az ügyet, ezért hasonló megoldást várnak, mint a korábbi versenytorzító közbeszerzéseinknél: azaz kaphatunk pár tízmilliárdnyi bírságot, de azt újra kioszthatjuk majd más hasonló projektekre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
