Így üldözné az áfacsalókat a NAV

Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese két hete arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy általános és egységes elektronikus számlázási és könyvelési rendszer kiépítése lehetne az egyik megoldás az áfacsalás megakadályozására.

Az Index a felvetéssel kapcsolatban megkereste a NAV-ot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is. Az NGM azt írta, ők nem foglalkoznak ilyen rendszer bevezetésével. A NAV-nál viszont munkálkodnak valamin, amiről egyrészt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mit jelent majd a gyakorlatban, másrészt pedig nem tudni, hogy mikor valósítják meg.

Az adóhatóság Indexnek megküldött válaszai szerint azon dolgoznak, hogy a NAV az adózók elektronikus számláiba beleláthasson. A NAV szerint később a most keszakusza számlázási rendszereket egységesíteni kellene.

Erről már az e-számla rendszer juthat az eszünkbe, de erről persze még bőven nincs szó jelenleg. Az e-számla rendszer ugyanis azt jelenti, hogy a NAV folyamatosan adatokat kap a létrejövő számlák adatairól, így anélkül tud arról, hogy ki kinek számlázik, hogy az adóalanyokat ellenőrizni kéne. A tervezett reform alapján viszont csak a konkrét ellenőrzések esetén jutna hozzá a számlázási adatokhoz az adóhatóság.

De akkor vajon mennyire segítene a számlagyárak elleni harcban a tervezett változtatás?

Nem sokat

Szmicsek Sándor, a Mazars Adó- és jogi szolgáltatások üzletágának vezetője szerint a NAV által emlegetett változtatás érdemi változást nem fog hozni a számlagyárak felderítésében.

"Ez arra jó, hogy az adóhatóság kimásoljon adatokat a cégek számlázási rendszeréből és így nem csak a kétmillió feletti számlákról lesz információja, hanem az összesről. A véleményem az, hogy nem a kétmillió alatti számlák okozzák a nagy volumenű adócsalásokat, hanem a 2 millió forint feletti adótartalmú számlák" – mondta a szakértő.

Jelenleg ugyanis minden cégnek minden adóbevallási időszakban tételes számla mélységű információt kell adni a 2 millió feletti értékesítéseiről. Szmicsek szerint ez már alkalmas arra, hogy az adóhatóság gyanús esetek után kutakodjon az adatbázisban, mivel az egyik adóalanynál szereplő számlaszámot kikeresve meg kell találnia a másik adóalanyt, aki azt az áfát visszaigényelte.

"Ebben a rendszerben már lehet számlagyárak után vizsgálódni anélkül, hogy az adóalanyoknál konkrét ellenőrzést végeznének, hiszen a másik adóalanynál megtalált számlaszámon ha nem ugyanazt az áfá-t igényelték vissza, vagy az első adóalany, aki kibocsátotta a számlát, nem fizette be az áfát, az ellenőrzési rendszer képes ezeket a hibákat kiszűrni. Ezt az információt papíron is és elektronikusan is be kell nyújtani az adóhatóságnak" – mondta Szmicsek.

De mi az, ami tényleg megoldást jelenthet?

Szmicsek szerint a NAV bűnügyi elnökhelyettese által emlegetett elektronikus számlázás valódi változást hozhatna. Az e-számálázás azért hatékony, mert ha minden számlát lát a NAV, akkor anélkül lehet lekövetni a számlázási utakat, hogy az adóalanyok tudnának róla. Így ha egy ponton a láncolatban gyanú támad, akkor a láncolatot hatékonyan lehet felgöngyölíteni, lényegében tehát gyorsabban fel lehetne deríteni a gyanús eseteket.

Az elektronikus számlarendszer lehetővé teszi az adathalászatot, ami azt jelenti, hogy egy hatalmas adatbázis alakul ki, amivel önmagával nem lehet mit kezdeni, de ha bármi gyanú támad bizonyos adóalanyok kapcsán, akkor már van egy csomó olyan adat, ami akár alkalmas lehet arra, hogy előzetes vizsgálatot folytassanak le a gyanús adóalanynál. Ha az adatbázisra megfelelő szoftvereket építenek fel, akkor lehetségessé válik az, hogy tisztességes adózok zargatása nélkül, csak a gyanús eseteket vizsgálják

– fogalmazott Szmicsek.

Akkor mit tesz a NAV?

Az Index kérdésére a NAV megerősítette, hogy igyekszenek olyan újításokat bevezetni, amivel a távolból is figyelemmel tudják kísérni az adózók magatartását. A NAV a már emlegett 2 millió feletti áfatartalmú számlákra vonatkozó újítást említette, illetve a cégalapítási szabályok szigorítását. Az online pénztárgépek bevezetése, és az adóhatósághoz való bekötése is a csalások kiszűrését segíti elő.

Szmicsek szerint ugyanakkor ez csak arra jó, hogy az adóhatóság kiszűrje a „kétkasszás” rendszert, tehát amikor a kereskedőnek van egy hivatalos és van egy fekete kasszája is. A feketében minden benne van, az egész napi forgalom, majd a kereskedő hazamegy, és az otthoni másik kasszagépbe beüti azokat a tételeket, amiket a hivatalos bevallásba szeretne betenni. Úgy tűnik tehát, hogy a valódi megoldásra még várni kell.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!