További Gazdaság cikkek
- Gazdagabbak szerettek volna lenni a magyarok, ehelyett csúnyán befürödtek
- Itt a kormány válasza, ennyi pénzt kap minden megszülető gyermek
- A vártnál alacsonyabb bevételt termelt a Temu anyavállalata
- Olyat mondott a pimasz palack forgalmazója, amire a MOHU sem számított
- Ilyet még nem láttunk: Magyarország legnagyobb energiatárolója épül
Végeredményben az árletörő durva cukorpiaci áfacsalásokra vezethető vissza, hogy az idén újra drasztikus vetésterület-csökkenés fenyegeti a hazai cukorrépa-termelést – írja az Agrárszektor.hu. A gazdák vonakodnak szerződni az egyetlen megmaradt, Kaposváron működő cukorgyárral, mert az osztrák tulajdonos a piaci helyzetre hivatkozva nem fizet eleget.
Be sem indul a cukorgyár?
Hatalmas az idén a bizonytalanság a még megmaradt hazai cukorrépa-termelők körében, kössenek-e szerződést az osztrák Agrana tulajdonában lévő, kaposvári cukorgyárat működtető Magyar Cukor (MC) Zrt.-vel, vagy sem. Az MC a gazdálkodóknak a közelmúltban küldte ki idei feltételeket tartalmazó szerződéstervezetét, amelyben a termelők szerint irreálisan alacsony, 30,09 eurós tonnánkénti garantált felvásárlási alapár szerepel. Ez – vélik a gazdák – a költségeket sem fedezi, a minimális nyereség eléréséhez pedig 40 eurós tonnánkénti répaárra lenne szükség.
Az álláspontok közötti nagy különbség miatt egyes termelők azt sem tartják kizártnak, hogy a kaposvári cukorgyárat az őszi kampányban – fennállása óta először - nem is lesz érdemes beindítani, mert olyan kevés cukorrépa teremhet. Az agrarszektor.hu információi szerint az üzembe helyezéséhez legalább 500 ezer tonna alapanyagra lenne szükség, amelyhez 10 ezer hektáros vetésterület kellene akkor is, ha a gazdálkodók az átlagosnál jobb, 50 tonnás hozamokat érnének el. Tavaly az MC még 15,5-15,6 ezer hektárra tudott szerződéseket kötni és összesen 830 ezer tonna répát vett át.
Mindenhol az áfacsalás
A magyar piacon ugyanakkor éppen az okoz komoly gondokat, hogy az elérhető ár jóval alacsonyabb a nyugat-európai szintnél. Ez pedig lényegében arra vezethető vissza, hogy az áfacsalások lenyomják a bolti árakat. Korábban éppen az MC egyik vezetője nyilatkozta, hogy a kiskereskedelemben kapható cukor 80-90 százaléka áfacsalások nyomán jut az üzletekbe. A kormány a feketézés visszaszorítása érdekében tavaly év végén kérte is Brüsszeltől, hogy a gabonaágazatban sikeres fordított áfaadózást a cukorpiacon is bevezethesse, de az ügyben még nincs végleges döntés.
A hazai üzletláncokban mostanában 210-220 forintos kilónkénti áron is lehetett cukrot kapni, amely a 27 százalékos áfát leszámítva 165-173 forintos nettó árnak felel meg. Ez a 310 forint körüli, jelenlegi euró árfolyam mellett 520-530 eurós tonnánkénti cukorárat jelent, miközben az uniós ár 650-700 euró között mozog. Mivel a hazai piaci ár több mint 100 euróval kisebb, a termelők is kevesebb „prémiumot” kaphatnak.