AB: Van, amikor bele lehet nyúlni a szerződésekbe

Hétfő délelőtt az Alkotmánybíróság (AB) nyilvános határozathirdetésen ismertette a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését. A kormány november végén fordult az AB-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahiteles szerződésekről.

A döntés szövegét itt érheti el (vigyázat! 24 oldalnyi extrém jogi tartalom).

Kivételes esetben bele lehet nyúlni korábban kötött szerződésekbe törvénnyel

– mondta ki az Alkotmánybíróság hétfőn. Ez nem meglepő, hiszen a rendszerváltás óta történt már ilyen (lásd a keretes anyagban jobbra). Ez azonban csak kivételes esetben, a bírósági gyakorlatot figyelembe véve, az egyensúlyra törekedve lehetséges. Figyelembe kell tehát venni mindkét fél érdekeit, nem lehet egyoldalúan a bankoknak vagy a devizahiteleseknek kedvezni.

A szerződéseket akkor lehet megváltoztatni törvénnyel, amikor a rendes bíróságok is megváltoztatnák őket – mondta az AB, amely szerint csak ebben az esetben érvényesül a jogbiztonság.

Az AB azt is kimondta, hogy az egyes szerződések ügyében nem lehet illetékes, azokról a bíróságoknak kell döntenie. Nem is lehet olyat megállapítani, hogy egy fogyasztói szerződés közvetlenül alkotmányellenes lenne, és az AB nem illetékes egyes szerződések vizsgálatára. Legfeljebb bírói döntéseket és jogszabályokat semmisíthet meg.

Az állam feladata a fogyasztóvédelem intézményrendszerének és jogszabályainak megteremtése – közölte az AB.

Az alkotmánybírók közül hárman (Juhász Imre, Lenkovics Barnabás és Salamon László) párhuzamos indokolást fűztek az Alkotmánybíróság döntéséhez, egy alkotmánybíró (Pokol Béla) pedig különvéleményt fogalmazott meg.

 Varga: Majd a következő ciklusban

Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon

 – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a döntés ismeretében. A minszter szerint "fontos kérdés, hogy a parlamenti választások után a következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetést, kivezetését." 

Erre volt kíváncsi a kormány

A kormány indítványa két elvi kérdést tartalmaz.

• Egyrészt, hogy az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná.
• Az indítványának másik eleme az, hogy a devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal.

A kormány devizahitelekkel kapcsolatos indítványa konkrétan három ponton kérte az alaptörvény értelmezését.

1. A tisztességes gazdasági verseny, az erőfölénnyel való visszaélés, illetve a fogyasztók jogainak kérdéskörében.
2. Az emberi méltóság sérthetetlenségével kapcsolatban.
3. A demokratikus jogállamiság vonatkozásában.

Az utóbbi két kérdésben az értelmezést az indítványozó abból a szempontból kérte, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel módosíthatók jogszabállyal fennálló szerződések. A kormány kérdései nem valamely konkrét devizahiteles probléma megoldására irányultak.

Az AB eljárásának nem tárgya a Kúria devizahitelekkel kapcsolatban tavaly decemberben hozott jogegységi határozata, és szintén nincs közvetlen kapcsolat az alkotmánybírósági eljárás és az Európai Unió Bírósága előtt folyó eljárás között.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!