Judit
2 °C
7 °C

Van menekülés a milliárdos csekk elől?

2014.03.19. 07:20
Akár 2500 évig is törlesztheti adótartozását István, aki egymilliárdos sárga csekket kapott a NAV-tól – tudtuk meg egy adószakértőtől, aki felajánlotta, hogy ingyen képviseli a fiatalembert. Úgy tűnik, nem annyira rosszak a kilátásai, mint gondolta: a feltételezett vagyonosodásért valószínűleg nem csukják le, a székét és edényeit, de még a kisrádióját is megtarthatja. Az nem világos, hogy a valódi haszonélvezőket valaha elkapja-e valaki, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy vajon a NAV egyáltalán miért nem megy utánuk.

Előzmény: az egymilliárdos csekk története címszavakban

Előző cikkünkben arról írtunk, hogy István (akinek nem ez a valódi neve) egyszer csak egymilliárdos sárga csekket kapott a NAV-tól.

  • Egy 2008-as ügy miatt vették elő, sok részletben másfélmilliárd forintot vett fel bankfiókokból egy vállalkozás számlájáról
  • István állítja: stróman volt, megbízóinak mindig továbbadta a pénzt
  • A NAV az összes elmaradt adót és bírságot Istvántól követeli
  • Rengeteg a tisztázatlan részlet: egy tulajdonos és az ügyvezető (mindketten külföldi állampolgárok) sem végezhetett volna gazdasági tevékenységet Magyarországon
  • Több érintett eltűnt, mások azzal védekeznek, hogy visszaéltek az adataikkal
  • Úgy tűnik, ezt a NAV elhiszi, talán azért, mert túl bonyolult lenne a tényleges haszonélvezők után menni
  • Ez év végével elévül a vagyongyarapodás, tehát esélyes, hogy a legnagyobb nyerteseket már soha nem vehetik elő
  • Istvánt igen, mert ellene jogerős határozat lesz addig

Cikkünk megjelenése után egy szakértő felajánlotta: pro bono, azaz ingyen képviseli Istvánt, hogy felhívja a figyelmet egy általános problémára: a NAV sokszor megelégszik az elé dobott vagyontalan strómanokkal a vagyongyarapodások vizsgálatakor. Ezzel az a baj, hogy tőlük eleve esélytelen bármit behajtani, közben más helyett is ők viszik el a balhét, a közpénz elveszik, a valódi tulajdonosokat pedig futni hagyják. 

Ezt gondolják olvasóink

Kommentelőinket megosztotta a történet, többen azt írták, hogy aki törvényt sértett, bűnhődjön. Mások nem értik, miért csak Istvánra csap le a NAV:

„Ezek dollármilliók, ezért már az FBI is simán a cellainformációkból és titkosszolgálati eszközökkel üldözné az igazi elkövetőket, ennyi pénzt nálunk gazdagabb ország sem hagy veszni″– írta egy kommentelőnk.

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint most is ez történik: a NAV Istvánnál akar megállni, pedig rengeteg még a nyitott kérdés. Elég arra gondolni, hogy több érintett úgy ússza meg az ügyet, hogy azt állítják, csak visszaéltek az adataikkal – pedig lehet, hogy náluk meg is lehetne találni az eltűnt vagyont.

Nehezítő tényező, hogy többen külföldi állampolgárok, de emiatt a NAV-nak nem szabadna feladnia: ilyen erővel szabad rablást hirdethetne bármilyen külföldi, főleg EU-n kívüli állampolgár Magyarországon.

Az egész balhét István viszi el

A NAV az összes felvett pénz után Istvánnal fizettetne adót, mert az összeget az ő adóalapjának tekinti. Erre törvényadta joga van: az adóhivatal megbecsülheti az adócsalók adóalapját. Mivel István vette fel a másfél milliárdot, a NAV-nak nem muszáj vizsgálnia, hogy a pénzzel mi történt később, hiába valószínű, hogy a pénz nem egy ember kezében landolt.

A NAV viszont ezt nem szokta figyelembe venni: „A becslés jogintézményéből a NAV kiiktatott mindenféle ellenbizonyítást, most már ott tartunk, hogy a saját bizonyítékaik kapcsán semmilyen kételyt nem kívánnak elfogadni”.

Mindezt a közpénzek védelme érdekében teszik, de ebből az jön le, hogy a hivatal bárkit elintéz, akit vizsgálni kezd.

– mondta Ruszin erről. 

A becslés módszere alapesetben jól működik, de nem húzható rá minden vizsgálatra. Vegyük például egy vállalkozó 25 éves fiát, aki a semmiből alapít 650 millió forint törzstőkéjű céget. A NAV a vizsgálat során arra jut, hogy a fiúnak erre nem volt forrása. Valószínűsíthető, hogy az apa csalt adót, de csak a fiút tudják elkapni, de a módszer ettől még működik, a büntetést azok kapják, akik adót csaltak.

A hunyók széttárják kezüket

A strómanok esetében más a helyzet, ők mások helyett viszik el a balhét. „A vagyonosodási rendszert az adórendszer ellen használták fel, a hunyók pedig széttárják a kezüket, hogy ott sem voltak″ – fogalmazott Ruszin, aki feltételezi, hogy István fél a valódi elkövetőktől, ezért nem meri őket megnevezni.

Pedig elég Stadler Józsefre gondolni, aki úgy is újra börtönbe került, hogy korábban eltiltották az üzleti élettől (nem lehetett vezető tisztségviselő gazdasági társaságban a közügyektől való eltiltás miatt) – strómanjai ugyanis rávallottak. Ruszin szerint kialakult bírósági gyakorlat van arra, hogy a tényleges tulajdonosnak is felelnie kell ilyen esetekben.

Stadler József bírósági tárgyalásán 2011-ben
Stadler József bírósági tárgyalásán 2011-ben
Fotó: Bugány János

Keretes írásunkban részletesen elmagyarázzuk, hogy néz ki a folyamat, ami Istvánra vár. Aki csak a végkimenetelre kíváncsi, nyugodtan ugorja át a részleteket.

Mire számíthat István?

A 300 oldalas dokumentum, amit István egy vasútállomás mellett mutatott meg az Indexnek, a NAV jegyzőkönyve volt, ezt kapják meg először a feltételezett adócsalók.

A 2008-as ügy azért nem évült még el, mert 2009. május 20-ig kellett volna bevallani az adót utána, tehát 2009 végétől számít az ötéves elévülési idő.

A másodfokú határozatnak még az elévülés előtt, 2014. december 31-ig kell elkészülnie – valószínűleg el is fog addig.

István a jegyzőkönyvre tehetett észrevételt, előző cikkünk kiemelt idézetei ebből származtak. Ezeket is belevették abba a pár oldalas határozatba, ami a sárga csekkekkel jött. Ez már kötelezi az adózót, hogy az adót és a bírságot fizesse be.

30 napon belül lehet fellebbezni (ez félmillió forintba kerülne a vitatott összeg nagysága miatt), de az elévülésre kár játszani: 75 napon belül jogerős határozatot hoz a másodfokú adóhatóság.

A jogerős határozat ellen nem lehet fellebbezni, de bírósághoz lehet fordulni. Itt kérheti az adózó, hogy az eljárás végéig ne kelljen fizetnie, ezt a bíró el szokta utasítani, hacsak nem közérdekről van szó.

Ruszin szerint ilyen ügyekben a bíróságok 95 százalékban az adóhatóságnak adnak igazat, de ő is nyert már hasonló ügyet a NAV ellen.

Nem csukják le

Röviden összefoglalva István nagy eséllyel nem fogja megnyerni a pert, ami majd csak a jogerős határozat után fog indulni. De nem is ez a cél: azért kell védekezni, hogy ne csak tőle legyen követelhető a pénz, szakszóval ki kell terjeszteni az egyetemleges felelősséget az adótartozásért.

Azt leszámítva, hogy egy törleszthetetlenül nagy adósság marad a nyakán, Istvánnak nem kell drákói szigorra számítania: nélkülözhetetlen telekommunikációs eszközeit, bútorait, tárgyait nem vehetik el, csak azt, ami nem szükséges az alapvető életvitelhez. Önmagában a vagyonosodásért valószínűleg nem is fog börtönbe kerülni, más kérdés, hogy a fizetése 33 százalékával törlesztenie kell majd, ami azt jelenti, hogy 830 helyett 2490 éve van, hogy visszafizesse az összeget.

Könnyebbség, hogy 2490 évig törleszthet István?

  • 2785
    Igen
  • 1696
    Nem

Ruszin arra is felhívta a figyelmet, hogy 2012 óta nehezebb ennyire átláthatatlanul működő cégeket létrehozni: a NAV az adóregisztrációs eljárásban megtagadhatja az adószám kiadását cégalapításkor, ha az ügyvezetőnek, tulajdonosnak túl nagy az adótartozása, új cégeknél pedig adókockázati elemzést végezhet (például ellenőrizheti, hogy létezik-e a telephely, vagy működik-e ott a vállalat), és akár egy hónap után törölheti a céget.

A szakember szerint ebből a szempontból a 2012 előtti liberális szabályozás több kárt okozott, mint amit használt, mivel rengeteg kockázatos cég jött létre.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?