Kiszámolták, mennyi pénzt kapnak vissza a devizahitelesek
További Gazdaság cikkek
-
Megnyugtatta a nyugdíjasokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, ez a helyzet az áfavisszatérítéssel
- Újabb rekordról számolt be a 4iG 2024-ből
- A BDPST Group értékesítette az Andrássy-kúriát
- Index-számítás: jön az 5 százalékos lakáshitel – ezt okozhatja a piacon
- Krisztinavárosi lakóotthon lett az év legjobb lakóingatlan fejlesztése
A Kúria hétfői döntése óta mindenki arról találgat, mennyit kaphatnak vissza a frankhitelesek a bankjuktól. A politika által megerősített alapszabály, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. A Bankmonitor.hu most kiszámolta, hogy mennyi a különbség a két hiteltípus között, és az esélyeket latolgatta, mennyit kaphatunk a banktól.

400 milliárdos csomag jön
Gulyás Gergely szerint az adóssegítő csomag 400 milliárd forintba kerülhet, a költségek nagy részét a bankoknak kell állni. Arra a kérdésre, hogy a bankok elviselik-e ezt az újabb terhet, Gulyás Gergely azt mondta: "Bizakodóak vagyunk. Ha a hitelfelvevők is megbírkóztak a bankok törvénytelen gyakorlatával, akkor a bankok is képesek lesznek elviselni ennek a kijavítását."
A Kúria megállapította, hogy a devizahitel önmagában nem jogellenes, de az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés nem indokolható, objektív tényezőkkel nem alátámasztható része igen. Számításaihoz a Bankmonitor egy átlagos hitelt vett alapul, egy 2007-ben felvett, 20 évre kötött, 7 millió forintos hitelt svájci frankban.
Mi lett volna, ha forint hitelt veszünk fel ugyanakkor? 7 és fél év elteltével azt látjuk, hogy a forinthiteles máig 600 ezer Ft-tal fizetett kevesebb törlesztőt és 3,3 millió Ft-tal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása, azaz összességében 3,9 millió Ft-tal járt jobban.
A Kúria döntése azt jelenti, hogy az átlagos devizahiteles visszakap 3,9 millió Ft-ot? Határozottan nem. A Kúria azt mondta ki, hogy csupán az árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelés jár vissza. Ha abból indultunk ki, hogy átlagosan 4 százalékos árfolyamrést alkalmaztak a bankok, mely összességében 300 ezer Ft körüli kedvezőtlen hatást generált az adósoknak.
Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözik, a számításokban 2 százalékpontos nem indokolható kamatemelést vettek figyelembe, mely 900 ezer Ft negatív hatást generált az átlagos hitelfelvevő számára. A fenti két tényező összesen 1,2 millió Ft-ot képvisel, melyből az elmúlt öt évben megkeletkezett rész 980 ezer forintot tesz ki. Ennyi a kalkulált banki visszatérítés összege az átlagos adósnál.
Szinte biztosra vehető, hogy az aktuális hiteltartozás összegének 13 százalékát kitevő becsült visszatérítést nem készpénzben, hanem a meglévő adósság leírása révén fogja megkapni az adós. Ennek egyenes következménye lesz, hogy nagyságrendileg 11 százalékkal csökkeni fog a havi törlesztési kötelezettsége.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.