Leó, Szaniszló
4 °C
17 °C

Segítség, kémkedik utánam a főnököm!

2014.07.01. 14:57

Úgy csinál, mintha dolgozna, pedig valójában csak néha szakítja meg a passziánszt egy-egy kismacskás videóval? Mit tehet a főnöke, ha arra gyanakszik, hogy ön egész nap csak lopja a napot? Megfigyelheti? Kémkedhet, bekamerázatja, követheti, belenézhet az emailjeibe?

A Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai Ügyvédi Iroda most végre összeszedte, milyen legális eszközök vannak a munkáltató kezében, hogy ellenőrizze beosztottjait.

A törvény viszonylag sok ellenőrzési formát lehetővé tesz, de a munkavállalók ellenőrzése nem korlátlan, mert az ellenőrzés egy bizonyos határon túl sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogait és az emberi méltóságát.

Azért a telefonjára néha ránézünk

Dr. Szarvas Júlia, az ügyvédi iroda ügyvédje szerint a munkahelyi ellenőrzés csak célhoz kötötten alkalmazható és csak a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartásának ellenőrzésére irányulhat.

A célhoz kötöttség azt jelenti, hogy a munkáltatónak minden esetben vizsgálnia kell, hogy az elérni kívánt cél megvalósítható-e más ellenőrzési módszer vagy technológiai eszköz alkalmazásával.

Főszabályként a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló eszközök, intézkedések alkalmazásához nincs szükség a munkavállaló hozzájárulására, ugyanakkor a munkáltatónak előzetes tájékoztatási kötelezettsége van a munkavállaló felé arról, hogy milyen technikai eszközöket használnak.

Kivételes esetekben az ellenőrzéshez a munkavállaló előzetes hozzájárulására is szükség lehet, például ha a munkavállaló tulajdonában lévő okostelefont, tabletet nyomon követik.

Ki olvashatja el a munkahelyi e-maileket?

Ha a cég laptopot, telefont, tabletet ad a munkához, tájékoztatnia kell a dolgozót a használat feltételeiről, és a munkáltatót megillető ellenőrzési jogosultságról. Célszerű arról is tájékoztatni a munkavállalót, hogy az adott eszközt jogosult-e magáncélra használni.

A belső munkahelyi levelezés ellenőrzése általában nem vet fel különösebb adatvédelmi aggályokat, ha a munkavállalók megfelelő előzetes tájékoztatása megtörtént. Ilyen esetekben ugyanis a munkáltató adatkezelési és ellenőrzési jogosultságát az Mt. biztosítja, amely a munkavállaló hozzájárulásától független.

Körültekintően kell eljárni ugyanakkor a munkavállalók által olyan harmadik személyeknek küldött, vagy tőlük kapott e-mailek ellenőrzése során, akikkel a munkáltató nem áll üzleti kapcsolatban. A munkáltató ugyanis az ilyen e-mailek ellenőrzése során olyan személyes adatok birtokába juthat, melyek kezelésére nincs jogosultsága.

Az ilyen harmadik személyek nincsenek tisztában azzal, hogy a levelezés tartalmát valaki ellenőrizheti, ezért a munkáltató az érintett hozzájárulása hiányában nem jogosult az ilyen levelezés tartalmának ellenőrzésére. Ez még abban az esetben is így van, ha a munkavállaló a postafiókot kizárólag munkavégzési célokra jogosult használni.

Kamerás megfigyelés

A kamerás megfigyelőrendszerek alkalmazásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy kizárólag a munkavállalók munkahelyi viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el kamera olyan helyiségekben, melyekben állandó munkavégzés folyik, nem ellenőrizhető az, hogy valaki mennyit dolgozik.

Más a helyzet akkor, ha a kamerás megfigyelés a végzett tevékenység veszélyes jellege miatt a munkavállalók testi épségének, vagy az ott tárolt vagyontárgyak védelme érdekében biztonsági, megelőző célokat szolgál. A veszélyesnek minősülő munkahelyen egyébként a munkáltatónak nem csak joga, hanem kötelezettsége is, hogy a személybiztonság érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket.

Így egy veszélyes gépsor mellett, vagy veszélyes anyagokkal dolgozó munkahelyen indokolt a kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása, viszont egy irodában személy-, vagy vagyonvédelmi célok nem indokolják a munkavállalók munkavégzésének folyamatos kamerás megfigyelését.

Nyomkövető használata

A GPS nyomkövető vagy GSM cellainformációs adatokat rögzítő rendszerek használata a munkavállalók fokozott ellenőrzését jelenti, ezért az ilyen jellegű ellenőrzési megoldások csak azoknál a dolgozóknál alkalmazhatók, akiknél a munkakörükből fakadóan az szükséges, pl. futárok, sofőrök esetében.

Az ilyen jellegű ellenőrzés kizárólag munkaszervezéssel összefüggő célokat szolgálhat, és a nyomkövető rendszerek jogszerűen csak munkaidő alatt továbbíthatnak a munkavállalóról adatokat a munkáltató részére.

Munkaidőn kívül ilyen jellegű személyes adatot a munkáltató nem ellenőrizhet, mert nincs meg hozzá sem a törvényi jogalapja, sem a megfelelő adatkezelési cél. A munkáltatók körében gyakori hiba, hogy nem az adott célnak megfelelő technológiai megoldást alkalmazzák a munkavállalók ellenőrzése során, vagy azt nem a megfelelő keretek között teszik.

Jogtalanul kémkedik a főnöke? Pereljen!

Sok esetben az ellenőrzésre vonatkozó előzetes tájékoztatás is elmarad, vagy amennyiben a munkavállaló hozzájárulására is szükség van az ellenőrzéshez, annak beszerzése. A jogszerűtlen munkáltatói ellenőrzés miatt a munkavállalók akár azonnali hatállyal felmondhatnak, de ez még nem minden.

A munkavállalók a munkahelyi ellenőrzésre vonatkozó adatkezelési szabályok megsértése miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatnak panasszal. Amennyiben a NAIH a vizsgálata során megállapítja a jogellenes adatkezelést, a jogsértés súlyától függően 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a munkáltatóra.

Ha a jogszerűtlen munkáltatói ellenőrzés a munkavállalók személyiségi- vagy adatkezeléssel kapcsolatos jogainak sérelmével jár, a munkavállalók a polgári jog szabályai szerint sérelemdíjat követelhetnek a munkáltatótól. Ezen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállalóknak a jogellenes adatkezeléssel okozott kárt is megtéríteni.