Vencel
13 °C
23 °C

Az MKB-val teljesül Orbán régi álma

2014.07.25. 10:21

Az MKB megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, a magyar bankszektor legalább 50 százaléka magyar irányítás alá kerül. De mit akar a kormány a bankkal, és mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az irdatlan nagy veszteségeket felhalmozott bank működtetése? A portfolio.hu 10 kérdés és 10 válasz formájában járta körbe az MKB megvásárlását.

Tényleg teljesült Orbán Viktor célja?

Az MKB egyedi mérlegfőösszege a 2013 végi adatok szerint 1895 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy a teljes magyar hitelintézeti szektorban 6,1 százalék a részesedése. Mivel nélküle 44,4 százalék a hazai irányítás alatt álló hitelintézetek részesedése, teljesül a kormány célja: az MKB magyar állami kézbe kerülésével 50,5 százalékos, vagyis többségi arányt képviselnek a hazai kézben lévő hitelintézetek.

Miért érdekes az MKB?

A hitelezésben és a betéti oldalon jóval magasabb a vállalati ügyfelek aránya az MKB-nál, mint a vidék bankjaiként az állam számára szintén stratégiai jelentőségű takarékszövetkezeti szektorban. A vásárlással a vevő több mint 10 százalékos részesedésre tesz szert a vállalati ügyfelek körében. Elsősorban tehát vállalati hagyományokkal rendelkezik a bank, viszont 373 ezres lakossági ügyfélköre is értékes.

Mennyit fizet az állam valójában az MKB-ért?

Látszólag 55 millió eurót, vagyis nagyjából 17 milliárd forintot, hiszen a bejelentés alapján ekkora összeget utal majd át az állam a BayernLB-nek. A tényleges ár azonban nem ennyi: a mostani tulajdonos az eladás előtt 270 millió euró, vagyis közel 84 milliárd forintnyi összegben tőkét emel a bankban. Valójában tehát a BayernLB ad ki 67 milliárd forint körüli összeget azért, hogy megszabadítsák magyar leánybankjától. Ráadásul attól a magyar leánybanktól, amelyet hasonló módon már többször kistafírungoztak: tavaly év végén 120 milliárd forintnyi anyabanki forrást elengedtek neki, idén év elején pedig több mint 80 milliárd forintnyi tőkét emeltek a bankban. Ha ezeket is beleszámítjuk az üzletbe, összességében közel 267 milliárd forintot adott a BayernLB a vevőnek.

Az adófizetők állják ezután az MKB veszteségeit?

Itt érkezünk el a legkritikusabb ponthoz: mint arról már írtunk, az MKB bizony az elmúlt évtized legveszteségesebb magyar bankja. A 2004-2009 között megtermelt 77 milliárd forintos nyereség után az elmúlt négy évben 439 milliárd forint nettó veszteséget szenvedett el a bank, vagyis nem véletlenül volt szükség a fent említett, irdatlan összegű tőkeemelésekre. A bank tavalyi 122 milliárd forintos éves veszteségéből 97 milliárd forintot okoztak a hitelezési veszteségek. A nem teljesítő hitelek aránya 26 százalékról 31 százalékra emelkedett tavaly a banknál (477 milliárd forint), aminek nagy része nagyvállalati ingatlanhitel.

Az MKB a válság előtti projektingatlan-hitelezés egyik legaktívabb szereplője volt a magyar bankok közül, és e kockázatosnak bizonyult tevékenység negatív hatásaitól máig nem tudott megszabadulni. Tőkehelyzete viszont most kiválónak mondható, saját tőkéje a legújabb tőkeemeléssel a 2013. végi 152 milliárd forint környékéről 300 milliárd forint közelébe emelkedik. Ha tehát veszteséges lesz a jövőben is a bank, akkor azt először is a BayernLB által megemelt tőkéből fedezheti, és csak ezt követően adófizetői pénzekből. Fontos tehát, hogy a veszteséges időszak mielőbb véget érjen.

Jó üzletet csinált a magyar állam?

A bank piaci értékét természetesen a jövőbeni eredménypálya határozza meg leginkább. Ebből a szempontból a legkritikusabb pont a hitelezési veszteségek jövőbeni alakulásának bizonytalansága. Amennyiben egyszeriben eltűnnének a bank hitelezési veszteségei, nagyjából 15 milliárd forint körüli nettó eredmény elérésére lenne képes a bank a jelenlegihez hasonló hitelállomány mellett.

A bankszektorra manapság jellemző 1 százalék körüli eszközarányos kockázati költség mellett ugyanis 15 milliárd forint körüli hitelezési veszteségre számíthatnánk a banknál a tavalyi óriási, 97,3 milliárd forinttal szemben. Figyelembe véve, hogy az MKB most nagyon feltőkésítetté válik, és hogy a tőkét apasztó devizahiteles csomag közeledik, egy 135 milliárd forint körüli cégérték normális szintű hitelezési veszteségek mellett a tőke alapján is reális lehet. Ehhez képest a bank vételára lényegében -67 milliárd forint volt. Az hogy jó üzletet csinált-e, az a jövőbeli veszteségektől is függ, sok múlhat a devizahiteles csomagon is.

Mi van az MKB problémás hitelportfóliójával?

Az MKB hitelportfóliója rossz minőségű, és ennek eredményrontó hatása okozza a legnagyobb bizonytalanságot. A bank óriási veszteségei mögött álló problémás projektingatlan-hitelek kezelésére és fokozatos leépítésére a társaság speciális egységet hozott létre szervezeten belül még 2011-ben.

A nagyvállalati ingatlanhitelek állománya azonban még 2013 végén is bruttó 574 milliárd forint volt a banknál, ami a teljes hitelállomány 38 százaléka. Év végén nettó értékük 474 milliárd forintra rúgott. A leépítés azért sem megy gyorsan, mert érdeke a banknak, hogy az ingatlanpiac fellendülése vagy átstrukturálások révén ahol lehet, pozitív megtérülést érjen el még a problémás ügyekben is. Most viszont már a költségvetésnek, vagyis közvetetten az adófizetőknek sem lesz mindegy, hogy alakul a hitelportfólió minősége az MKB-nál.

Közbeszólhat-e az MNB?

Felügyeletként az állami felvásárlás lebonyolításába valószínűleg nem, a hitelportfólió minőségébe azonban igen. Az MKB számára különösen is fontos lehet az MNB által felállítani tervezett rossz bank működése, amely felgyorsíthatja a hitelportfólió kitisztítását. Szeptemberben vagy októberben feláll a rossz bank, amely elsősorban kereskedelmiingatlan-hiteleket és a mögöttük álló, érvényesített ingatlanokat veszi át. Az átvételekkel a bankok nem teljesítő vállalati hiteleinek aránya 10 százalék közelébe csökkenhet, tisztítva a bankok mérlegét.

Ki fizeti az MKB bankadóját és devizahiteles csomagját?

13,6 milliárd forint bankadót, 8,7 milliárd tranzakciós illetéket és 4,5 milliárd forint pótadót fizetett tavaly az MKB, és az adóterhelés mértéke várhatóan a jövőben is fennmarad, hiszen nem csupán egyes állományokat, hanem a bank mint jogi entitás egészét vásárolja meg a hírek alapján a magyar állam. Ehhez jön még hozzá szabályozói teherként az az 5 milliárd forint, amit közlése szerint idén a korábban alkalmazott árfolyamrés miatt vissza kell fizetnie a lakossági devizahitelesek felé a banknak.

Nem is beszélve az egyoldalú kamatmódosítások miatti összegről, amellyel kapcsolatban most már elképzelhető, hogy nem perel a bank (hiszen az alperes az őszi szakaszban már a tulajdonos magyar állam lenne). Valószínűleg ez is több tízmilliárd forinttal terheli meg idei eredményét. Attól tehát, hogy állami kézbe kerül az MKB, a szabályozói terhek továbbra is sújtják, igaz, esetében az állam lényegében egyik zsebéből a másikba helyezi majd a pénzt. Az állam ráadásul (mivel nincs hasonló méretű univerzális bankja) az OTP-vel (egy másik korábbi vevőjelölttel) ellentétben a két banki szervezet összeolvasztásából fakadó szinergiákat sem képes kihasználni.

Mit kezd az állam az MKB-val?

Egyet szinte kizártnak tartunk, pedig Varga Mihály erre utalt csütörtökön: hogy az állam 1-2 év alatt azért javítsa fel a bankot, hogy aztán hamarosan túladjon rajta. Ehhez nem szükséges megvenni egy ekkora bankot: az MNB által felállítandó rossz bank a vállalati, a devizahiteles csomag pedig a lakossági üzletágban elvégezheti tulajdonszerzés nélkül is a piszkos munka jó részét.

Mi lesz az ügyfelekkel?

Mivel a bank egészét átveszi a magyar állam, az MKB Bank tovább működik, ezért mindebből az ügyfelek várhatóan csak akkor érzékelnek valamit, ha a bank stratégiájának megváltozása a mindennapi üzletmenetbe, például a termékek és szolgáltatások árazásába is "leszivárog". Egyébként az ügyfeleknek valószínűleg semmilyen teendőjük nem lesz az MKB tulajdonosváltása miatt.