![Megvan a magyar küldöttség első érme: Muhari Eszter drámai fordítással harmadik női párbajtőrben](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57490/574903/57490351_4252339_fbef88c68a0393b9406933a0f85ee08d_wm.jpg)
Mi lenne, ha beütne egy válság Kínában?
Ha kirobbanna egy pénzügyi válság Kínában, akkor 526,2 milliárd dollárra (durván 118 350 milliárd forintra) lenne szükség a pénzintézetek feltőkésítéséhez, állapította a New Yorki-i Volatility Laboratory tudományos kutatóintézet.
![A Kínai Nemzeti Bank épülete](https://kep.cdn.index.hu/1/0/655/6556/65560/6556060_4bee530ce0017c49649dc9eb77beeaec_wm.jpg)
A Napi.hu cikke szerint a V-Lab tőzsdén jegyzett bankokat vizsgált a világ számos országában, a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi plusztőkére volna szükségük, ha hat hónapon belül 40 százalékkal zuhanna részvényeik értéke. Legfőképpen olyan nyilvános számviteli adatokra támaszkodtak, amelyeket a bankok állóképességét firtató stressz testek készítői is figyelembe szoktak venni.
A pekingi vezetés főként infrastrukturális beruházásokból álló ösztönzőcsomaggal igyekszik elejét venni annak, hogy lelassuljon a GDP növekedése, júniusban negyedével költött többet a kormány, mint 2013 azonos hónapjában. Ez felrántotta a hitelezést is: a nyár első hónapjában szintén 25 százalékkal, 1,08 ezer milliárd jüanra (174,2 milliárd dollár) ugrott a kihelyezett kölcsönök értéke.
Eközben azonban nőtt a kölcsönök bedőlésének veszélye - a befektetők szabadulni kezdtek banki részvényeiktől, ami lenyomta ezek árát. A Bank of China, a legnagyobb tőzsdén jegyzett kínai pénzintézet piaci kapitalizációja ennek nyomán a bank könyv szerinti ára alá esett, de a többiek sem állnak sokkal jobban.
Az újabb hitelezési hullám tovább növelte a kínai bankrendszerben amúgy is halmozódó kockázatokat. A V-Lab listája szerint a második legkockázatosabb ország Japán, amelynek bankjai egy piaci összeomlás nyomán 495,8 milliárd dollárt nyelnének el, a harmadik Franciaország 347,6 milliárddal, a negyedik az USA 300 milliárddal.
Összesítették, hogy a bankok feltőkésítésének költsége milyen arányban viszonyul a GDP-jükhöz. Ennek alapján Franciaország a legkockázatosabb ország, forrásaikhoz képest ugyanis a francia adófizetőknek kellene a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk országuk bankjainak szanálásához, a második Nagy-Britannia, a harmadik Japán. Ebben az összevetésben Kína csak a tizedik.