Az RTL-adó a sportklubokon is csattan

A reklámadó célja az igazságos közteherviselés - legalábbis ez olvasható a törvény indoklásában és preambulumában is. A politikai találgatások szerint ennél egy kicsit összetettebb a kép - egyes közkeletű vélemények szerint az adó célja egyszerre volt a RTL Klub megregulázása, illetve a korábban kormányhű, mára a kormánnyal időnként vitába keveredő médiumoknak üzent így a kormány, írja a Napi.hu.

A törvényjavaslat szinte a semmiből került a parlament asztalára, amit a kormánypártok különösebb vita nélkül el is fogadtak június 11-én. Annyira kellett sietni, hogy még a beterjesztő L. Simon László sem értette, hogy mit is akar törvénynek megszavaztatni.

Hamar munka ritkán jó, ezzel kellett szembesülniük a törvényhozóknak, miután a törvény elfogadását követően kiderült, hogy a reklámadó legnagyobb tervezett fizetője - az RTL Klub - idén még megúszta volna az adófizetést. Ezért még a törvény hatályba lépése előtt gyorsan igazítottak a jogszabályon, így az újratárgyalt törvényt július negyedikén fogadta el a parlament, s augusztus 15-én lépett hatályba.

Emellett biztos, ami biztos, a NAV is úgy gondolta, hogy hirtelen ellenőrzést kell tartania az RTL-Klubnál. Az RTL egyelőre az igazságszolgáltatásban bízik, úgy gondolják, hogy kamatostul fogják visszakapni a cégükre szabott büntetőadót.

A NAV értelmezése alapján elég agyatlanul összetákolt adó maradt

Ám kétszer megtárgyalt, a szakmával egyszer sem egyeztetett törvény mind a mai napig számos gyermekbetegséggel vagy vadhajtással küzd. Ezekben próbál igazságot tenni a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) tájékoztatója, amiből kiderül, hogy az adóhatóság miként értelmezi a jogszabályt. A tájékoztatót a NAV az adó hatálybalépésnek napján jelentette meg, így az adófizetőknek alig hat napjuk, illetve alig két munkanapjuk marad arra, hogy igazodjanak hivatalos értelmezéshez, ugyanis az adó első előlegét augusztus 21-én már meg kell fizetni.

Más kérdés, hogy egy jogállamában a kormányzati végrehajtó testületeknek nem lehet(ne) törvényértelmező szerepe - ez a bíróságok, illetve az Alkotmánybíróság kizárólagos feladata lenne. Ugyanakkor Magyarországon az elmúlt 25 évben, részben a bírósági kompetencia hiányában az APEH és a NAV kvázi jogforrásként szolgál, így egy közönséges tájékoztató a gyakorlatban "törvényerőre" emelkedik.

A reklámadót alapesetben a reklámot leközlő médiumnak kell fizetnie, a mértéke függ a cég, pontosabban a cégcsoportjának árbevételétől, az adó mértéke 0,5-40 százalékot között mozog.

Ugyanakkor nem minden esetben egyértelmű mi a reklám. A NAV szerint reklámnak, így adóköteles tételnek minősülhet az vállalati autókon elhelyezett céges önreklám. Abban az esetben, ha cégautókon csak vállat neve olvasható, az - legalábbis a NAV szerint - még nem reklám, ám ha a cégneven, logón és elérhetőségen túl a cég tevékenységének, termékének népszerűsítése is szerepel az autón, akkor az már reklámadó köteles. Ilyen esetben az adó alapja a reklám felhelyezésnek közvetlen költsége - ha az meghaladja a havi 2,5 millió forintot, akkor a költségek húsz százalékát kell megfizetni.

A NAV állásfoglalása önmagának is némileg ellentmond: ugyanis a cégnév még nem reklám, ha saját autón olvasható. Ráadásul adódik a kérdés, hogy a flottakezelőtől bérelt autó minek számít.

A szponzorálás is reklám, kivéve, ha csak bemondják

Ugyanakkor ha egy sporteseményen kihelyezett molinón vagy akár mezfelirat már reklámadó-köteles lehet - írja az adóhivatal. Így a "szponzorált sportegyesület sportoló mezén, versenyautón vagy egyéb sporteszközön feltünteti szponzora nevét, logóját vagy ha a sportesemény helyén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat.

Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem."

Még nagyobb zavar a kapcsolt vállalkozásoknál

A NAV tájékoztatója némileg rendet tesz a kapcsolt vállalkozások kérdésében. A reklámadó szerint ugyanis a reklámadó mértékének meghatározásakor nem az adott médium, hanem a cégcsoportjának teljes nettó bevétele mérvadó. Ugyanakkor a reklámadó-törvény - vélhetően a nagy kapkodásban - nem rendezte, hogy pontosan az adóév melyik napját kell vizsgálni, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti viszony fennállt-e. Ezért a NAV szerint ha az év bármely napján egy cég kapcsolt vállalkozásnak minősült, akkor az az egész évre annak is kell tekinteni, függetlenül az esetleges tulajdonosváltásoktól.

A fő problémát ugyanakkor NAV sem tudta megoldani, vagyis azt, hogy egy cég vezetője elvileg nem nyilatkozhat, hiszen akár nem is tudhat teljes körűen arról, hogy a tulajdonosának milyen más érdekeltségei lehetnek. A reklámadót ugyanis a leányoknak kell befizetni és nem az anyacégnek, holott a szükséges információk birtokában csak az anyacég van. Ennek ellenére a a reklámadótörvény előírja, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő cégek a reklámadó kiszámításánál kötelesen együttműködni - idézi a NAV a törvény szövegét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!