Nem tudtak dönteni a K&H ügyében, egy kicsit elutasítottak
További Gazdaság cikkek
-
Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja - Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
A Fővárosi Törvényszék elutasította a Milton Hitelezési Zrt. állammal szembeni devizahiteles keresetét – az első nagyobb szereplő, a K&H ügyében viszont elhalasztották az ítélethozatalt.
Ennyi volt, nincs tovább
A rendelkezésre álló határidő utolsó napján, hétfőn még 9 bank és 15 pénzintézet fordult bírósághoz a devizahiteles szerződések ügyében - közölte a Fővárosi Törvényszék a honlapján. A nagyobb bankok többsége már korábban beadta keresetét, hétfőn, az utolsók között csatlakozott az FHB és a MagNet is.
A Milton rengeteg perelő pénzintézethez hasonlóan az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére indított a pert.
Az elutasítás szóbeli indoklásában a bíró kifejtette: a szerződések - főleg a hosszú távúak - egyoldalú módosítása kiköthető jogszerűen, de az érték-egyensúlynak az ilyen módosítás után is fenn kell maradnia.
A bíró az államot képviselő ügyvédi iroda 2 millió 828 ezer forintos - a szerződése alapján számított és kért - munkadíját túlzottnak tartotta és azt 500 ezer forintban állapította meg.
Ezzel egyidejűleg a K&H és az állam által nemrég megvett MKB tárgyalása is zajlik. A Napi.hu szerint a K&H a következőkkel érvelt:
- A Kúria túllépett a hatáskörén és jogot alkotott, a bankokat pedig a peres eljárásban olyan helyzetbe hozta, amelyben nincs esélyük.
- A törvény több jogot is sért, többek közt a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenséget is.
- A K&H kérte az eljárás felfüggesztését és a törvényszéktől az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz való fordulást normakontrollért.
A bíróság ennyi alapján nem is tudott dönteni, az ítélethozatalt szeptember 9-re halasztották. Viszont a törvényszék egyben elutasította a bank indítványát, amely az eljárás felfüggesztésére és arra irányult, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió Bíróságához.
Mi ez az egész?
Alapvetően arról van szó, hogy a bankok azt próbálják bebizonyítani, hogy nem voltak tisztességtelenek, amikor megkötötték a több százezer devizahitel-szerződést. Erre a nyáron elfogadott devizahiteles törvény miatt kényszerültek rá, amit a Kúria nem sokkal korábbi döntésetett lehetővé.
A törvény azt vélelmezi, hogy a bankok tisztességtelenek voltak, amikor a folyósításkor és a törlesztéskor is árfolyamrést alkalmaztak, és amikor egyoldalúan, átláthatatlan szempontok alapján emelték az ügyfelek kamatait. A bankok szerint viszont a hatályos jogrend szerint jártak el. A tét igen nagy: a mostani állás szerint 900 milliárd forint cserélhet gazdát a bankok és az adósok között, ennyit kapnak vissza a devizahitelesek.
A nemrég elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a bankok bíróságon védjék meg az álláspontjukat, de mindezt igen szűk határidők és szigorú feltételek szerint. A törvény azzal indokolja ezeket a különös eljárásjogi szabályokat, hogy a perek ne húzódjanak el, tehát az év végéig lezáruljanak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
