Lázár lezsírozná az aszfaltügyet
További Gazdaság cikkek
-
Új szolgáltatásokkal érkezi jövőre a Revolut - Németország gyengélkedik, Európa köhög, a forint lázas
- Egységes összegű 13. havi nyugdíjat kezdeményezne Magyarországon az MSZP
- Gazdagabbak szerettek volna lenni a magyarok, ehelyett csúnyán befürödtek
- Itt a kormány válasza, ennyi pénzt kap minden megszülető gyermek
A kormány hivatalos meghallgatást kér az Európai Bizottságtól az úgynevezett aszfaltkeverő ügyben, mert nem ért egyet az uniós testületnek az ügyben hozott előzetes döntésével - mondta szerdán Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.
A csúnya aszfaltügy
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság 2007-ig visszamenőleg vizsgálja a magyar útépítésekre kiírt közbeszerzéseket. A szóban forgó útépítési, felújítási munkák európai uniós támogatást kaptak, amely támogatások felhasználásának ellenőrzése Brüsszel kötelező feladata. A nyáron az a pletyka is megjárta a sajtót, hogy a bírság miatt elképesztő visszamenőleges büntetőadót vetnek ki az útépítőkre.
A bizottság versenykorlátozónak minősítette az útépítések során alkalmazott azon magyar gyakorlatot, hogy a közbeszerzési kiírásban a beépítés helyétől meghatározott kilométeren belüli távolsággal előírták az aszfaltkeverő telep meglétét. Ez azonban annak az uniós szabálynak való megfelelést szolgálta, amely szerint az aszfaltot meghatározott hőmérsékleten kell előállítani, szállítani, és beépíteni.
Csepreghy elmondta, a magyar kormány a lehető leggyorsabb megállapodásra törekszik, mert a 2007-2013-as uniós költségvetési időszak programjainak elszámolását 2015 végéig be kell fejezni. Az Európai Bizottság 90 milliárd forint összegű korrekciót javasolt Magyarország számára, amelyet azonban a kormány nem tart fairnek - emelte ki a helyettes államtitkár.
Úgy vélte Csepreghy, az eljárás jogalapja is megkérdőjelezhető, mert egy olyan ügyben indított eljárást Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, amelyet saját maga 2007 és 2013 között többször ellenőrzött, és mindig "rendben lévőnek talált", majd 2013 végén, 2014 elején versenykorlátozónak minősítette.
A magyar kormány csak olyan szankciót tud elfogadni, amely figyelembe veszi, hogy a bizottság korábban semmilyen kifogást nem emelt a magyar gyakorlat ellen. Csepreghy szerint az érintett 600 milliárd forintos projektállomány átvizsgálása megtörtént a bizottsággal együttműködve, 240 milliárdnyi projektállományt "sikerült kitisztázni", a fennmaradó 360 milliárd forintnyi állomány 25 százalékát jelölte meg szükséges korrekcióként a bizottság.
A kormány álláspontja szerint az Európai Unió Bírósága is a bírság jogosságát vitató magyar fél igazát mondaná ki, de mivel így 2016 végéig, 2017 elejéig is elhúzódhatna az ügy Luxembourgban, veszélybe kerülne a projektek jövő decemberi zárása, ezért nem fordul Magyarország a bírósághoz. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezért meghallgatást kért a bizottságtól, amelyre most várják a választ, és várhatóan a következő hetekben, hónapokban kerül majd sor a találkozóra - jelezte Csepreghy Nándor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
