Elbukott az Erste és a Raiffesein is az állammal szemben
A Fővárosi Törvényszék elutasította az Erste Bank és a Raiffeisen Bank keresétét is a devizahiteles törvény után indított perekben. A bíróság mindkét banknál megállapította, hogy az általános szerződései feltételei nem feletek meg a tisztességesség követelményeinek.
Az Erstén és a Raiffeisenen kívül több döntés született ma. A Fővárosi Törvényszék elutasította a:
- a Raiffeisen Lízing Zrt.,
- a Környe-Bokod Takarékszövetkezet,
- a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet,
- az MKB Euroleasing Autólízing Zrt.,
- az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt., a
- Sopron Bank Burgenland Zrt. kereseteit.
Későbbre halasztották a döntést a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt., a Merkantil Car és Gépjármű Lízing Zrt., valamint a KDB Bank Európa Zrt. ügyében
Mi ez az egész?
Alapvetően arról van szó, hogy a bankok azt próbálják bebizonyítani, hogy nem voltak tisztességtelenek, amikor megkötötték a több százezer devizahitel-szerződést. Erre a nyáron elfogadott devizahiteles törvény miatt kényszerültek rá, amit a Kúria nem sokkal korábbi döntése tett lehetővé.
A törvény azt vélelmezi, hogy a bankok tisztességtelenek voltak, amikor a folyósításkor és a törlesztéskor is árfolyamrést alkalmaztak, és amikor egyoldalúan, átláthatatlan szempontok alapján emelték az ügyfelek kamatait. A bankok szerint viszont a hatályos jogrend szerint jártak el. A tét igen nagy: a mostani állás szerint 900 milliárd forint cserélhet gazdát a bankok és az adósok között, ennyit kapnak vissza a devizahitelesek.
A nemrég elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a bankok bíróságon védjék meg az álláspontjukat, de mindezt igen szűk határidők és szigorú feltételek szerint. A törvény azzal indokolja ezeket a különös eljárásjogi szabályokat, hogy a perek ne húzódjanak el, tehát az év végéig lezáruljanak.