Nem lesz vita az MNB pénzköltéseiről
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A költségvetési bizottság nem vette napirendjére a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottsága éves munkájáról, és a jegybank közpénzből megvalósított befektetéseinek államháztartásra és államadósságra gyakorolt hatásairól szóló napirendi javaslatokat hétfői ülésén. (Az ügy előzményeiről itt olvashat.)
Burány Sándor, (MSZP) a bizottság elnöke az ülés elején házszabályszerűnek nevezte valamennyi javasolt napirendi pontot. A 14 tagú bizottság többsége azonban támogatta Szűcs Lajos, (Fidesz) alelnök javaslatát, hogy ne tárgyalják meg ezeket a pontokat.
Róna Péter, az MNB felügyelő bizottságának egykori tagja az ülés alatti sajtótájékoztatón elmondta: a jegybank közlése szerint mintegy 340 milliárd forintos költekezésre "szánta el magát", amit a saját eredményéből finanszíroz.
AzMNB-nek akkor van eredménye, ha devizatartalékai felértékelődnek, ami a forint leértékelődésének egyenes következménye. Szavai szerint mivel az eredményt a jegybank a devizatartalék értékesítéséből realizálja, ez akár 340 milliárd forintos költségvetési hiányt okozhat. Ha a forint felértékelődik, mert a kormány gazdaságpolitikája eredményesnek bizonyul, a nemzeti bank automatikusan veszteséget fog elkönyvelni, azt viszont a magyar állam köteles azonnal pótolni - fejtette ki. Szavai szerint ebben az esetben a magyar gazdaság visszazuhan ugyanabba a gödörbe ahol volt. "Én tehát úgy látom, hogy itt jelentős mértékben kialakult egy ellentét a kormány gazdaságpolitikája és a nemzeti bank költekezése között" - mondta Róna Péter. Hozzátette: sajnálja, hogy ezt a kérdést a bizottság nem kívánta megvitatni.
Burány Sándor, a bizottság ülése közben tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a költségvetési bizottságnak minden olyan költekezéshez köze van, ami az állami szférában történik, és komoly mértékben érinti a költségvetés bevételeit vagy kiadásait, illetve az államadósság mértékét.
"Matolcsy György jegybankja az adófizetők pénzét költi ezekre a gigantikus oktatási programokra és ingatlanbeszerzésekre" - mondta.
Ismertetése szerint az Átlátszó.hu birtokába került adásvételi szerződések mutatják, hogy az Eiffel Palace irodaházat úgy vásárolta meg az MNB, hogy az offshore-hátterű ingatlan cégnek 15 millió eurós nyeresége keletkezett, a 31 millió euróért megvásárolt ingatlant ugyanis 46 millió euróért adta tovább a jegybanknak. Az adásvételi szerződést a jelenlegi igazságügyi miniszter, Trócsányi László egykori ügyvédi irodája készítette, ami kormányzati mértékű panamát sejtet - mondta. A példátlan és pazarló jegybanki költekezés vesztesei Burány Sándor szerint a devizahiteles családok.
Ellenzéki képviselők a Burány Sándor által múlt hétfőre összehívott bizottsági ülésenis szerették volna e témákban meghallgatni Matolcsy György jegybankelnököt és azMNBfelügyelő bizottságának tagjait, a kormánypártok és azMNBazonban jelezte, hogy törvénytelennek tartják a bizottság összehívását, így arra a jegybankelnök nem is ment el. Azzal érveltek, hogy a jegybanktörvény alapján a jegybank elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának tartozik beszámolási kötelezettséggel.