Hozzánk is megérkezett a kéknyelvvírus

Két kisebb, Csongrád megyei gazdaság állataiban is kimutatta a kéknyelv vírusával való fertőzöttséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laborvizsgálata. A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. 

A kéknyelv betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre.

A betegség hazai megjelenése miatt a Nébih új védő- és megfigyelési zónát jelölt ki. A legalább száz, illetve százötven kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kéknyelvűségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet. Mivel a betegséget vérszívó szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is.

A korlátozás alatt lévő térségekről részletes információ – településlista és térképek – és a korlátozást elrendelő határozat is hozzáférhető.

A Nébih kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz, vagy keressék közvetlenül az élelmiszerlánc-biztonsági hivatalt.