25 milliárd lesz az internetadó
További Gazdaság cikkek
-
Felmérés: 3 millió magyar él lakhatási szegénységben - Szijjártó Péter elárulta, hogy áll a hazai földgáztárolók töltöttsége
- Továbbra is keresi erejét a forint, az USA-ból jövő adatok nem tettek jót
- Megágyazhat a kamatvágásnak a most napvilágot látott inflációs adat
- A startpisztoly eldörrenését várják, hozzátennének Orbán Viktor tervéhez
Nyilvános a 2015-ös költségvetési törvényterv. Ez azért fontos, mert a kormány tervezett gazdaságpolitikai lépéseiről egy csomó dolog kiderül a dokumentumból.
Korábban pár fontos szám már kiszivárgott: például, hogy a törvényjavaslat 2,5 százalékos GDP-növekedéssel,1,8 százalékos éves inflációval és 75,4 százalékra csökkentett államadóssággal számol 2015-re.
Jobban fogunk élni
Az 1,8 százalékos inflációból, plusz abból, hogy a nettó átlagkeresetek 3,6 százalékkal emelkednek a kormány várakozásai szerint, szépen látszik, hogy érdemi életszínvonal-javulás remélhetünk. Az állam a béreket persze csak a közszférában képes közvetlenül befolyásolni, de mivel rengeteg az állami alkalmazott, ezek a hatások - legalább részben - általában a versenyszférába is átszivárognak.
Így költ az állam
A tervezetben mindenféle bontásban vannak adatok arról, hogy az állam mire mennyi pénzt készül elkölteni az adott évben. Ezek a tervek 2015-re százalékos megoszlásban. Arányaiban a legtöbb megint, mint minden évben, az állam szociális funkcióira megy el.
25 milliárd lesz az internetadó
A távközlési adótól az idei 57 milliárd forint után jövőre 69,2 milliárd forint bevételt vár a költségvetés, az internetadóból összesen 25 milliárd érkezhet. Ez azt jelenti, hogy a távközlési adóbevétel nem nő annyival, mint amekkora az internetadó lesz, ergo, a hagyományos telefonhívások után felszámított adóbevétel valamennyivel csökkenhet. Hogy ennek mi lehet az oka, az nem derül ki (lehet valamilyen kedvezmény is, de simán forgalomcsökkenésből is adódhat a dolog.)
Vesztes és nyertes területek
Több személyi jövedelemadót fizethetünk
A személyi jövedelemadóból viszont számottevő növekedésre számít a kormány. Az idei 1550 milliárd után jövőre 1634 milliárd forint bevételre számít a kormány. Az illetékekből 10 milliárddal, a gépjárműadóból 6,5 milliárd forinttal számítanak többre.
Hogy mire készül a kormány, ami így megdobja majd az állami vagyonból származó bevételeket, egyelőre nem tiszta, de jövőre csaknem 34 milliárd forinttal több pénzre számítanak ezen a soron. Ezzel együtt a kamatbevételek és egyéb bevételek csökkenek, együttesen közel 20 milliárddal.
Több lesz a közfoglalkoztatott
2015-ben tovább bővül a közfoglalkoztatás. A kormány az eddigi 200 ezer fő felett további, több tízezer főnek teszi lehetővé, hogy részt vegyen a közmunkaprogramban. Újdonság, hogy jövőre már a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után is jár adókedvezmény. A foglalkoztatás bővülése miatt a kormány csökkenti a segélyekre és a jövedelempótló támogatásokra szánt keretet.
Tényleg ingyen használhatjuk a bankkártyánkat
A kormány egy mindenkit érintő intézkedése volt, hogy kivetette a tranzakciós illetéket a bankkártyahasználatra még tavaly. Mindenki mondta már akkor is, hogy ez rossz lépés, mert a készpénzhasználat irányába tereli a lakosságot. Másfél év kellett, hogy a kormány meghátráljon: a bankkártyás vásárlások újra illetékmentessé válnak, igaz, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges. A tranzakciós illetékből várt befizetések emiatt 7 milliárd forinttal csökkennek. Mindez azért történik, hogy az elektronikus fizetési módok terjedjenek. Korábban arról lehetett hallani, hogy a PayPass bankkártyák kapják meg ezt a kedvezményt, de ilyen szűkítő értelmezésre a törvénytervezetben semmilyen utalás nincs. Ez főleg a bankoknak kedvez, hiszen a legtöbb számlacsomagnál a bankok ingyenessé tették a kártyás fizetést úgy, hogy a fizetendő illetéket közben megfizették.
Tényleg megadóztatják a befektetési alapokat
A pénzügyi szervezetek különadója megmarad, de a kormány még több pénzt akar: hogy az "adóbázis szélesedjen", az adót kiterjesztik a befektetési alapokra is.
Kudarc lett a kisadókból, pedig jók
Elég nagy kudarcnak tűnik a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata), a kormány arra számított, hogy sokkal többen használják majd ki ezeket az adózási formákat, míg az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) elveszti a népszerűségét. A mostani költségvetési tervből azonban kiderül, az eva még mindig nagyon tartja magát, az idei évre csak 67 milliárddal számoltak ebből a 2013-as 110 milliárd után, most viszont kénytelenek voltak újra emelni a várakozásokat: 83,8 milliárd forint jöhet evából. Eközben visszavettek a kiva és kata várakozásokból: előbbiből az idei 45 helyett jövőre csak 16 milliárddal számolnak, utóbbiból 78 milliárd helyett csak 56 milliárddal.
Itt vannak a legfontosabb bevételek
Kevesebb jut gyerekekre
A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatására 2015-ben 244 milliárd 231 millió forintot szán a költségvetési tervezet. Ez a tétel az idei költségvetésben 218 milliárd 573,1 millió. Több mint 25,5 milliárd az emelkedés. Az ideinél közel 5 milliárddal (4 milliárd 714,4 millió) több kerül a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei cím alá is. A többletből nagyjából 3 milliárdot a személyi juttatásokra szánnak.
A gyerekekkel kapcsolatos ellátásoknál csökkenés látszik. A családi pótlékra szánt pénz 13,2 milliárddal, a gyesre szánt 6,5 milliárddal kevesebb, mint az idén. Az anyasági (1,61 milliárd mínusz) és a gyermeknevelési támogatásnál (1,1 milliárd mínusz) is visszaesés jön.
A hajléktalanokhoz
3 éves kortól kötelező lesz az óvoda
2015 szeptemberétől a korai fejlesztés érdekében 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda.
A javaslatból kiderül, 50 milliárdos tőkeemelés jöhet az MVM-nél
Az osztalékbevételekből 27 milliárd forint folyhat be, trafikkoncesszióból 1 milliárd, a szerencsejáték-koncesszióból 4,2 milliárd forint.
A népegészségügyi termékadóból 25 milliárd forintot várnak az idei 19 milliárddal szemben, miután azt kiterjesztik egyes alkoholos italokra is.
Átalakul a cafeteria
A személyi jövedelemadó esetében átalakul a munkabéren felül adható juttatásokat (cafeteria) terhelő közteher-viselés. A béren kívüli juttatások után – a jelenlegi egyes meghatározott juttatásokhoz hasonlóan – 51,17 százalékos közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatás esetén pedig 65,8 százalékot. Évente legfeljebb 450 ezer forint cafeteria adható.
1 milliárd az első házasoknak
A családi kedvezmény rendszerében bevezetik az első házasok adókedvezményét, ennek a költségvetési hatása 1 milliárd forint. Ez arra megy el, hogy a házasságkötést követő 2 éven át havi 5 ezer, azaz évi 60 ezer forint adócsökkentést kapnak az első házasok.
Felújítják a bíróságokat
A bíróságokra összességében több mint félmilliárd (pontosan 539,9 millió) forinttal többet szánnak, mint idén, de a személyi juttatásokra például kevesebb fog jutni. A többlet nagy része épületrekonstrukcióra megy majd. Az ügyészség kicsivel több mint 1,6 milliárd forinttal többet kap. A dologi kiadásokból visszavennének, viszont bő 700 millióval lenne több pénz személyi juttatásokra, a beruházásokra szánt pénz pedig több mint a duplájára, 2,8 milliárdra emelkedne.
Több pénzt a rendőröknek és a katonáknak
Jövő év júliusában 30 százalékkal nőne a rendőrök és a katonák bére, a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell elindítására a kormány 44 milliárd forintot biztosít, azaz ennyibe kerül majd a béremelés. Ezen kívül azt ígérik, hogy kidolgozzák a rendvédelmi dolgozók új lakástámogatási programját is.
(Magát a béremelést a központi alrendszer tartalék-előirányzatából valósítanák meg.)
Kevesebb börtönfejlesztés, több beruházás
Az ideinél ötmilliárd forinttal többet kapnak a börtönök (54 milliárdot), de a pluszpénzt feltehetőleg beruházásra és nem felújításra kell költeniük. (Felújításra jövőre 157 millió forint állna rendelkezésre, az idei egymilliárdhoz képest.)
A kémelhárításba nem pumpálnak pluszpénzt
Bár Lázár János – miután átvette a hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) vezetését – azt ígérte, több pénz jut majd a hírszerzésre, ez a költségvetési tervezetben nem látszik, az IH ugyanakkora támogatást kap (11 milliárd), mint idén. De nem kap több pénzt a polgári titkosszolgálat sem, mint amennyit idén kapott (kicsit kevesebbet kap, mint 7 milliárd). És a Terrorelhárítási Központnak is be kell érniük a 12,3 milliárdos támogatással, ami nagyjából ugyanannyi, mint amennyi idén jutott nekik.
Ami jövőre sem változik, az a sportklubok és sportlétesítmények gigászi támogatása
Csak a Puskás Ferenc Stadion helyén felépülő Nemzeti Olimpiai Központ építése 44,27 milliárdból kezdődhet el jövőre, de csaknem 20 milliárdért kapnak új stadionokat, illetve újíthatnak fel stadionokat olyan nagy múltú klubok, mint a Haladás, 4,97 milliárdból, a Videoton, 4,5 milliárdból, a Diósgyőr, 2,75 milliárdból és a Honvéd 2,12 milliárdból.
A Pécs, a Nyíregyháza, a Vasas és a ZTE 500-500 milliót, a győriek, az újpestiek, az MTK, a Kaposvár, az MTK, a Kecskemét, a Paks és a Pápa valamint a Békéscsaba 240-240 milliót kapnak stadionfejlesztésre, ami nem is annyira sok ahhoz képest, hogy a sehol nem jegyzett, pontosabban kizárólag az NB III.-ban és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban jegyzett Kisvárda futballcsapata 800 millióból fejlődhet a miniszter Seszták Miklós kegyéből, aki ott született. És persze kap még Tállai András belügyi államtitkár tavaly még NB I.-es klubja, a Mezőkövesd is 180 millió forintot.
Szintén nagy költségvetésnek örülhet a nagy hármas: a Tüskecsarnok, a Mocsai Lajos nevével fémjelzett kézilabda akadémia illetve a Gyárfás Tamás vezetésével a 2021-es vizes vb-re készülődő projektcsapat (ők már 2015-ben 6,146 milliárdot költhetnek, míg Mocsai 1,49 milliárdot). Az Illés Akadémia sem jár rosszul, ha minden igaz, átkeresztelik Nyugat-
Ezek meg majd mennek a haveroknak
A Hungaroring Sport Zrt. 9,54 milliárdból gazdálkodhat jövőre, a bevételi oldalon viszont nem jelent meg egy fillér sem. Felsorolásszerűen a sport kap még versenysportra 672,1 milliót, az akadémiák és az MLSZ utánpótlás rendszer 1,7 milliárdot, az olimpiára való felkészülés jegyében 1,71 milliárdos támogatást, utánpótlás-nevelési feladatokra 1,69 milliárdot.
A fogyatékosok sportjának támogatására 287,8 milliót szánnak, a nem olimpiai sportok támogatására 176 milliót. A szabadidősport és a diáksport valamivel kevesebb mint egymilliárdot kap. A kitüntetések és elismerések annyira fontosak, hogy két helyen is kitérnek rá, egyrészt a "Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerésére" 2,645 milliárdot fordítanak, majd "Sportteljesítmények elismerése, megbecsülésére" is 140,2 milliót különítettek el.
Nagy összeg a 'Sportági fejlesztési koncepciók' megvalósításával összefüggő feladatok támogatása, ez 10,9 milliárdos tétel, 1,65 milliárdos tétel a "kiemelt sportegyesületek működésének támogatása", és 661 millióból állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztését is megtámogatják.
Szintén sok pénzt szánnak a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra, erre 1,624 milliárdot különítettek el. De jól jár Csurgó is, 1,8 milliárd illeti meg, hogy felújítsa a Sótonyi László Sport és Szabadidőcentrumot. Ezek meg majd mennek a haveroknak: a sport népszerűsítésével összefüggő kiadások 22 milliós tételt jelentenek, a stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetésére is elkülönítettek 32,7 milliót.
Az OTKA megszűnt, de ahhoz képest drága
Az Országos Kutatási Alapprogramok (OTKA) megszűnését tegnap jelentették be, pedig ez volt a magyar tudományos élet egyik legnagyobb programja. Az OTKA Bizottság elnöke, Kollár László Péter elmondta, hogy az intézmény jogutóddal szűnik meg az idei év utolsó napján.
A programokat, a pályázati ügyintézést és a pályázati felhívások kezelését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszíroznák; a költségvetési törvénytervezet 253. oldala szerint az alap előirányzata 70 milliárd forint.
Az OTKA viszont még mindig szerepel a költségvetésben: a személyi juttatások 200 milliót tesznek ki, a járulékok, adók és dologi kiadások több mint 150 milliót, és a beruházásokra is elkülönítettek 10 millió forintot. Mivel ez a 2015-ös évre vonatkozó előirányzat, furcsa, hogy külön tételként szerepeltetik a jogutóddal megszűnt OTKA-t. Ráadásul nem is csak a fenti 360 millióval: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatására összesen 7,686 milliárd forintot szánnak. Nem is rossz egy jogutóddal megszűnt szervezettől.
Szoftver 0, hardver 0
A költségvetési törvényben összesen háromszor szerepel az "internet" szó - először a 185. oldalon, ilyen szavak társaságában:
Jelentős fejlesztések várhatóak az IT-szektorban is: A Kormány célja, hogy 2018-ig minden háztartásban elérhető legyen szélessávú internet és a vállalkozások számára egyre nagyobb arányban legyen elérhető az elektronikus ügyintézés.
Az internet szót harmadszorra a távközlési adó módosításánál említik, vagyis az internetadóról szóló részben.
Ami a kormány informatikai stratégiáját illeti, ezúton jeleznénk, hogy a költségvetés szövegében hányszor szerepelnek a következő szavak:
- Informatika: 5 (de ebből háromszor intézménynévként)
- Szoftver: 0
- Hardver: 0
- Számítógép: 0
- Számítástechnika: 0
De, hogy ne legyünk igazságtalanok, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet működését 460,4 millió forinttal támogatják; majdnem annyival, mint a Bicskei Járási Kormányhivatal felújítását.
Tízmilliárdok tudományos kutatásra
A Magyar Tudományos Akadémiához és köréhez tartozó intézmények összesen 64 milliárd 365 ezer forint támogatást kapnak; ebből lejön a bevétel, amit 2015-ben 16528,8 millióra becsülnek. A kutatóközpontok többet hoznak, mint kapnak: a bevételük 15182,1 millió, a támogatásuk 14195,7 millió forint. A Bölcsészet és Társadalomtudományok Kutatóháza 2,4 milliárdos támogatást kap.
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum 300 millió, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet 133 millió forintból gazdálkodhat jövőre; a Nemzeti Innovációs Hivatalnak 1411,7 milliós büdzséje lesz.
Bocuse d'Or, NKA, Filmalap, Design Terminál, Bárka
A Nemzeti Kulturális Alap még bevételt is termel az államnak, míg működtetése 8,9 milliárdba kerül, 9,7 millárd bevételt hoz. A Játékadó NKA-t megillető része jövőre 9 milliárdra van tervezve, tehát már ebből fedezve lenne a teljes költségvetésük, ehhez jön még hozzá az a 100 millió kulturális adó, 200 milliós egyéb bevételek, valamint az a "szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőktől származó befizetések", amit tavaly nagy viták során az Artisjustól irányítottak az NKA-hoz, és 2015-ben 400 milliós bevételt várnak belőle.
Korábban úgy értesültünk, hogy 80,5 milliárdra nő a közmédia közvetlen támogatása, a költségvetésben a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása jogcímen 69,8 milliárd forint szerepel. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet 443 millióból működhet jövőre, a húszfős Magyar Nyelvstratégiai Intézet 133 millióból dolgozhat majd.
A Design Terminál 594 millió forintot hasít ki a költségvetésből, a 2016-ban hazánkban rendezett nemzetközi szakácsversenyre, a Bocuse d'Or-ra már 2015-ben is 301,6 milliót költ a költségvetés.
A Filmalap évi 5,1 milliárdból készítheti a magyar filmeket, a Művészeti Akadémia még ennél is többől, 5,2 milliárdból vezetheti a magyar művészeti életet.
Az egész évadban komoly anyagi gondokkal küzdő Bárka Színházra 178 milliót szán a költségvetés, ami úgy tűnik, nem fogja fedezni az intézmény működtetését. A Zeneakadémia történeti orgonáinak restaurálására 400 milliót költenek majd.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
