Dolgoznak, nem bűnöznek

Orbán Viktor szerint a gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból otthagyóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani. A miniszterelnök azt szeretné: egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában, erről az M1 Híradó tudósítójának beszélt vasárnap Párizsban.

– szögezte le. Hozzátette: a politikai üldözötteknek meg kell adni a menedékjogot. „Ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország″ – mondta. 

Rogán Antal szintén a közmédiában azt találta mondani, hogy

• Nyugat-Európában a keresztény országok belső rendjét felborítja a muzulmán közösségek jelenléte,
• Magyarországnak sem érdeke az olyan gazdasági menekültek befogadása, akik „olyan tradíciókat hoznak magukkal, amelyek idegenek a magyar hagyományoktól”, és
• Magyarországon ugyan csökkent, de még mindig van munkanélküliség, ezért elsősorban a magyar embereknek kell munkát adni, miközben
• a terror réme napi valósággá vált Európában, ezért mind Magyarországnak, mind az európai országoknak át kell gondolniuk migrációs és terrorellenes politikájukat.

Kérdés viszont, hogy a muszlimellenességet hogy fogják összeegyeztetni a keleti nyitás doktrínájával, figyelembe véve, hogy például Azerbajdzsán, Szaúd-Arábia és Törökország jellemzően muszlim. Azért is furcsa most a sarkos értékítélet, mert korábban mást ígértünk.

Mi nem azért jövünk ide, hogy kioktassunk bárkit emberi jogokból vagy modern világfelfogásból

– mondta Orbán Viktor még Szaúd-Arábiában, ahol csonkítással is lehet tolvajokat büntetni, élő büntetés a korbácsolás, és azért tartóztattak le két nőjogi aktivistát, mert azt szeretnék, hogy a nők is vezethessenek.

Megalapozatlan, méltatlan

A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület közleményében úgy nyilatkozott: megalapozatlannak és felelős állami vezetőhöz méltatlannak tartja Orbán Viktor kijelentéseit. „Az Európai Unió Bizottságával és Európa vezető politikusaival egyetértve tagadjuk, hogy „a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában”. Még David Cameron is elismerte a bevándorlás hasznosságát legutóbbi West Midlands-i beszédében” – írták.

Gazdaságilag megéri

A bevándorlás gazdasági hatásait mérni régóta népszerű kutatási téma a fejlett országokban. Annál is inkább, mert sokkal inkább érinti őket a kérdés, mint minket, és legalább akkora tévképzetek élnek a lakosság fejében a bevándorlókról, mint nálunk. Itt talál egy összefoglalót angolul a kutatások fejlődéséről, de nagy vonalakban annyit lehet mondani, hogy a bevándorlók haszna jól láthatóan sokkal magasabb, mint a költségük.

Általában véve emelik az érintett szektorok termelékenységét, a munkaerőpiacon a jól képzett és idősebb őslakos munkavállalók profitálnak belőlük a leginkább. Fontos lehet kiemelni, hogy általánosan az idősödő Európában alacsonyabban képzett bevándorlókra is szükség van a növekedéshez számtalan szektorban.

Ez nem csak jól hangzó szócséplés, annyit mindenképp érdemes megjegyezni belőle, hogy sokat tud segíteni a munkaerőpiacnak vagy épp az innovációnak, és így a teljes gazdasági növekedésnek is a bevándorlás alaposan átgondolt szabályozása. Annál is inkább, mert ha társadalmi szinten hasznosak is a bevándorlók, egyes őslakos csoportok tényleg veszthetnek a bejövetelükkel – őket természetesen érdemes lehet külön segíteni.

Összességében tehát

ugyanakkor nem spórolható meg az átfogó bevándorlási stratégia. Az európai lakosság is belátta már egy ideje, hogy a gazdaságban jellemzően pozitív a bevándorlók szerepe, általában  inkább csak kulturális fenntartások  élnek a bevándorlás erős ellenzőiben. Ezzel is fontos törődni – valószínűleg leginkább az oktatás keretein belül.

A Menedék Egyesület célja majdnem húsz éve az, hogy

párbeszédet alakítsanak ki a bevándorlásról. A témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre a Helsinki Bizottsággal együtt gyűjtötték össze a válaszokat-adatokat.

Tévedés. A statisztikák szerint a Magyarországon élő külföldi népességen belül

mint a magyar állampolgárok között. 2007 és 2012 között például míg a magyar állampolgároknak átlagosan a 49 százaléka dolgozott, addig a Magyarországon élő uniós állampolgároknak az 59,3 százaléka, az unión kívülről („harmadik országból”) érkezőknek pedig a 56,4 százaléka. (Csak egy példa a képzettségről: azok az Iszlám Állam elől Ukrajnán át Magyarországra menekülő irakiak, akik történetéről itt írtunk részletesen, egyike fogorvos, másikuk közgazdaságtan-hallgató).

A külföldiek körében magasabb a bűnözés?

Nem. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint 2012-ben 4 756 bűncselekményt követett el külföldi állampolgár. Ez az év során elkövetett 472 236 bűncselekmény csupán 1 százaléka, ami kevesebb, mint a külföldi állampolgárságú migránsok lakossági aránya. Ráadásul a külföldi bűnelkövetők jelentős része nem a bevándorlók, hanem a 2012-ben például 43,5 millió látogató (turista és átutazó) közül került ki. Az esetek 60 százalékában egyébként az elkövető valamely szomszédos ország vagy Németország állampolgára volt.

Azt is fontos tudni, hogy a külföldiek által elkövetett bűncselekmények majdnem felét olyan cselekmények teszik ki, amelyek érdemben nem befolyásolják a lakosság biztonságérzetét (például beutazási és tartózkodási tilalom megsértése és okirat-hamisítás), ugyanakkor például a biztonságérzetre jelentős hatást gyakorló betöréses lopások kevesebb mint egy ezrelékéért volt külföldi elkövető felelős. Összességében a bevándorlók a magyar lakossághoz képest kisebb mértékben felelősek az ország területén elkövetett bűncselekményekért.

Sok külföldi él Magyarországon?

Nem. Magyarországon nem élnek a nyugati országokhoz hasonló jelentős bevándorló közösségek, európai összehasonlításban nagyon alacsony a bevándorlók száma és népességen belüli aránya. A külföldi állampolgárok a Magyarországon lakó népesség kevesebb mint másfél százalékát teszik ki. A népszámlálási adatok szerint a külföldi állampolgárságú lakosság aránya egyáltalán nem nőtt drasztikusan az ezredforduló óta. Egy évtized alatt 50 ezerrel lettek többen az itt élő külföldi állampolgárok, az ország teljes lakossága még így is 260 000 fővel csökkent (a bevándorlás nélkül a népességfogyás még drasztikusabb lett volna). A külföldi lakosság aránya – bár nem kirívóan alacsony – messze alulmúlja az európai átlagot:

Ráadásul magyar sajátosság, hogy a külföldi állampolgárok túlnyomó többsége a szomszédos országokban született és magyar nemzetiségű, tehát sem külsőre, sem anyanyelvét vagy szokásait tekintve, sem kulturálisan nem különbözik a többségi magyar társadalomtól. A honosítással az ő számuk és vele az itt élő külföldieké is csökken.

Ja, és Magyarországot tényleg sújtja menekültáradat?

Nem. A Magyarországon benyújtott menedékkérelmek száma az ezredforduló után nagyon lecsökkent, az évi 2000-4000 menedékkérő jóval kevesebb, mint ahányat számos hasonló méretű ország (például Görögország, Belgium, Ausztria stb.) regisztrált ugyanebben az időszakban. A menedékkérők jelentős része még az első érdemi döntés előtt ismeretlen helyre távozik, ráadásul a kérelmezők csupán töredéke – rendre évi 200-300 fő – maradhat az eljárást követően Magyarországon valamilyen védelmi státusz birtokosaként.

	Menedékkérők	Elismert menekültek	Elismert oltalmazottak
2014	42777	(nem elérhető a végleges adat)	(nem elérhető a végleges adat)
2013	18900	173	183
2012	2157	68	240
2011	1693	47	98
2010	2104	74	115
2009	4672	172	62

Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

2013-ban és 2014-ben jelentősen megugrott a menedékkérők száma, a végül védelemben részesülők száma azonban így sem növekedett számottevően. A népességhez vagy a GDP-hez viszonyítva a menedékkérők számát tekintve az EU középmezőnyébe tartozik Magyarország.

Az elmúlt hónapokban az Index körüljárta a menekültkérdést: összefoglaló cikkünkben azt vettük át, hogy hányan vannak, honnan jönnek a Magyarországra érkező menedékkérők, maradnának-e vagy mennének tovább, és milyen gondokkal küzdenek az őket segítő civilek. Videósorozatunk első részében a határrendészet munkáját mutattuk be, Csongrád megyei polgárőrök társaságában. A másodikban elindultunk a határon túlra: megnéztük azt a találkozóhelyet, ahonnan a határátlépésre indulnak a migránsok. Ha ott maradok, biztosan meghalok címmel az Iszlám Állam elől Ukrajnán át hozzánk menekülő irakiak történetét dolgoztuk fel. Elsőként az Index írt arról a migránsról is, aki szilveszter éjjel halt meg határátkelés közben Mórahalomnál.