Demjánék kiakadtak a vasárnapi zárva tartáson
További Gazdaság cikkek
- Vasárnap és januárban is kisebb leállások jönnek az OTP Banknál, figyelmeztették az ügyfeleket
- Kiderült, mi lendítheti fel Magyarország gazdaságát
- Lassan elővehetjük a nagypapa biciklijét, ha ennyivel drágul az üzemanyag
- Valaki csaknem 800 millió forintot nyert a Skandináv lottón
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
200-250 milliárd forint hiányzik majd a költségvetésből a boltok vasárnapi zárva tartása miatt, a foglalkoztatottak és az általános forgalmi adó kiesése következtében, mondta Demján Sándor a Vállalkozók Országos Szövetsége nevében.
Ugyanis Demjánék kedden a VOSZ és a Liga Szakszervezetek által benyújtott, a vasárnapi zárva tartás elleni népszavazási kezdeményezés részleteiről tartottak sajtótájékoztatót. Ezen olyanokat mondott még, hogy a kereskedelmi értékesítés átlagosan ötször annyi hasznot hoz az államnak, mint az ipari termelés. Az ipar átlagosan 5 százalékos haszonnal dolgozik, a kereskedelemben a 27 százalékos áfa több ennél - érvelt Demján.
Új adót hoz
Arról is beszélt, hogy ha a költségvetésből bevétel esik ki, akkor azt pótolni kell, ezért új adó jön majd, mint az útdíj vagy a napelemekre kivetett adó. És hogy a vasárnapi zárva tartásról érdemi egyeztetés hiányában, egy üzleti terv alapján szűk körben eldöntött intézkedés támadás a vállalkozók tulajdona ellen, ami morálisan is elfogadhatatlan.
Demján azt mondta, hogy egy kormányzati technológia ellen szólalnak fel, amely során a versenytársakat adókkal, szabályzókkal tönkreteszik, majd olcsón felvásárolják, monopolhelyzet teremtve a piacon.
A dolgozókat mondjuk senki meg se kérdezte
Gaskó István, a Liga szakszervezetek elnöke arról beszélt, hogy a Liga a VOSZ-szal együtt adott be népszavazási kezdeményezést az üzletek vasárnapi zárva tartása ellen, amit a Nemzeti Választási Iroda kedden átvett. Szavai szerint „nem lesz könnyű dolog” a népszavazás, mivel 2012 óta több mint 50 százalékos részvételi arányt ír elő az alaptörvény.
A parlamenti, önkormányzati, valamint az uniós választásokon sem követelik meg az 50 százalék plusz egy szavazatot előíró érvényességi küszöböt. Szerinte ezzel azt üzeni a hatalom, hogy nem kíváncsi az emberek véleményére. Gaskó szerint a munkavállalókat senki nem kérdezte meg a zárva tartásról, tudomásuk szerint az érintett kiskereskedelmi cégeknél a munkavállalók több mint 80 százaléka ellenzi az intézkedést.
Az üzletek bezárása miatt 25-30 ezer munkahely fog megszűnni szerinte, és ehhez hozzáadódik, hogy az intézkedés a kapcsolódó kiszolgáló tevékenységekben - logisztika, beszállítás – további mintegy 15 ezer munkahely megszűnését jelentheti, elérve így az 50-55 ezres számot. Gaskó István szerint így ezúttal a munkaadói és munkavállalói érdekek közösek. Ezért a VOSZ és a Liga együttműködési megállapodást is írt alá.
A megegyezés szerint, ha sikerül a népszavazással elérni a vasárnapi nyitva tartást, akkor javasolni fogják a vasárnapi pótlék „jelentős mértékű” megemelését, valamint a vasárnapi munkában való önkéntes részvétel megteremtését olyan módon, hogy évi legfeljebb 12 alkalomra lehessen vasárnapi munkára kötelezni a munkavállalót, megengedve, hogy ettől kölcsönös megállapodással eltérjenek.
Javasolják továbbá a jelenlegi egy helyett havi két vasárnapi pihenőnap előírását is. Ha pedig a törvényhozáson ez nem menne át, akkor ágazati jellegű megállapodásokat kötnének.
A külföldi példák csúsztatások
Alaptalan a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban külföldi példákra hivatkozni - ezt már Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára mondta. Nyugat-Európában egyedül Franciaországban, Németországban és Ausztriában van jelenleg szigorú vasárnapi zárva tartás, de mind Németország, mind Franciaország oldani kezdte az intézkedést, az előbbi országban tartományi hatáskörbe delegálták a kérdést.
Bécsben szerinte valószínűleg hamarosan újból megnyitják a boltokat a történelmi belvárosban, mivel nagy igény van rá. Lengyelországban, Írországban, Portugáliában, pedig nincs is ilyen szabály, hiába uralkodó a katolikus vallás.