Már készülnek a választási osztogatásra

Orbán először Sopronban jelentette be az M85-ös út fejlesztését, aminek a 100 milliárd forint körüli költségeit a miniszterelnök szerint a magyar költségvetésből fedeznék, mivel ebben a ciklusban az EU nem támogatja ezt a beruházást.

A terv szerint Orbán a következő időszakban minden megyei jogú városba ellátogat, hogy a fejlesztésekről tárgyaljon: következő alkalommal Székesfehérvárra megy, de Lázár János egy sajtótájékoztatón nemrég arról beszélt, hogy a fővárossal is lesz megállapodás valamilyen fejlesztésről.

Rákészülnek a választási büdzsére

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél (NIF) és a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) is rákérdeztünk, hogy pontosan milyen fejlesztéseket tervez a kormány. Az NGM azt írta, 

határozott kormányzati cél a megyeszékhelyek, megyei jogú városok, kiemelt gazdasági térségek bekötése, a gyorsforgalmi utak országhatárig tartó szakaszainak megépítése,

de nem mindenre lesz uniós pénz, mert az EU csak az olyan útszakaszokat támogatja, amelyek részei a nemzetközi közlekedési folyosóknak. Az NGM szerint az biztos egyelőre, hogy a kérdéses fejlesztési igények egy részének megvalósítása 2020-ig összesen 750 milliárd forintot köt le a büdzséből.

A kormány határozatából az derül ki,

• idén 11, 2016-ban és 2017-ben pedig 13 milliárdot költenének,
• viszont 2018-ban, a választások évében 273 milliárdot (ez összesen eddig 310 milliárd a választásokig),
• 2019-ben pedig 350 milliárdot, és még 2020-ra is hagynának 90 milliárdnyi költséget az akkori kormánynak (összesen 440 milliárdot örökölnének így).

A kormányhatározat szerint költségvetési pénzből kötnék be az autópálya-rendszerbe Sopront, Szolnokot és Békéscsabát, a 2014–2020-as uniós költségvetési forrásokból pedig Kaposvár, Salgótarján, Szombathely, Hódmezővásárhely és Veszprém közelében fejlesztenék az utakat (ezeket a fejlesztéseket az 1696/2014-es kormányhatározat tartalmazza).

13 kész, 4 folyamatban, 4 tervben, 2-ről nem tudni semmit

Az NGM szerint a fennmaradó fejlesztésekhez különböző uniós források biztosíthatnak fedezetet, az, hogy mennyit kell költeni a költségvetésből, attól is függ, mennyit kapunk az EU-tól. Lázár János nemrég azt is elmondta, hogy a következő időszakban 2800 milliárd forintnyi uniós forrásra lehet majd pályázni, ennek egy részét használhatjuk majd fel útépítésre is.

Az alábbi táblázatban összeszedtük, hogy mely városok csatlakoznak már jelenleg is az autópálya-rendszerbe, és hogy az emlegetett határozatok alapján milyen fejlesztések vannak tervben, és hogy ezeket milyen forrásból tervezik fedezni. Eger és Zalaegerszeg becsatlakoztatására nem találtunk terveket. A folyamatban lévő projekteknél azt is jelöltük, hogy kizárólag költségvetési forrásból finanszírozzák a fejlesztéseket, vagy uniós pénz is van a projektben.

• Szombathely (uniós pénzből): az M85-M86-ost már építik, ha ez kész lesz, Győr irányából Szombathely 2016 őszére gyorsforgalmi úton elérhető lesz. A beruházás keretében nyáron átadják a Győr–Csorna elkerülőt, és a Szeleste–Hegyfalu szakaszokat, a Hegyfalu–Csorna szakasz pedig 2016 őszére készül el. 2014 nyarától az autósok már használhatják a 9,2 km hosszú Szombathely–Vát szakaszt, az Enesét és a Szelestét elkerülő szakaszok már korábban megépültek.
• Veszprém (uniós pénzből): a 8-as főút fejlesztésével Székesfehérvártól Herendig kétszer kétsávosra bővítik a teljes szakaszt. A várpalotai és a székesfehérvári nyugati elkerülő utak megépítésével 2017 végétől már kétszer két sávon elérhető lesz Veszprém.
• Salgótarján (uniós pénzből): a 21-es főút fejlesztése közel 10 km hosszan Nógrád és Heves megyében folyamatban van. A két megyét érintő fejlesztés keretében a jelenlegi kétszer egysávos utat kétszer kétsávossá bővítik Heves megyében Lőrinci, Apc, Zagyvaszántó, míg Nógrád megyében Jobbágyi, Szurdokpüspöki települések között. Nyár végére lesz kész az út.
  
• Hódmezővásárhely (uniós pénzből): az M43-as autópályától a 47-es főúton Hódmezővásárhely kétszer két sávon osztott pályán elérhető. A 47-es főút fejlesztése során Szeged–Hódmezővásárhely között 11,5 tonnás burkolatmegerősítés mellett, az Algyő–Szeged közötti szakaszon a már meglévő kétszer kétsávos szakaszon elválasztó sávot építenek ki. A Tisza-hídtól Hódmezővásárhelyig jelenleg is kétszer két sáv van elválasztó sávval. A beruházást 2015 második felében fejezik be.

• Sopron (költségvetési forrásból):  Pereszteg és Sopron között bővítenék kétszer egysávosra az M85-öst.
• Szolnok (költségvetési forrásból): a kormányhatározat szerint a 405-ös utat csinálnák meg Albertirsáig kétszer kétsávosra, onnan pedig Abony keleti részéig csinálnák meg kétszer kétsávosra az M4-est. Viszont ez az a szakasz, ami miatt mostanában balhé van, így még az is lehet, hogy végül ez a szakasz nem épül meg. Lázár János nemrég arról beszélt, hogy könnyen lehet, hogy az M4-es nem épül meg, hanem az M5-ös kanyarodik majd el Szolnokig. 
• Békéscsaba (költségvetési forrásból): az M44-es Kunszentmárton kelet és Kondoros között közti szakasza van tervben.
• Kaposvár (uniós forrásból): az M7-es, a Balatonszemes-Balatonőszöd csomópont nagyjából 55 km-re van, ahhoz, hogy ehhez kapcsolódjon a város, a 67-es utat tervezik gyorsforgalmúvá átalakítani. 

• Eger:  A Heol.hu cikke szerint 2018-ig akarják megépíteni a 251-es utat, ami Füzesabonnyal kötné össze a várost. A terv szerint ezt hosszabb távon gyorsforgalmi úttá lehet alakítani.
• Zalaegerszeg: kb. 50 km-re van az M7-es Balatonszentgyörgy csomópontjától, de egyelőre nincs terv a 75-ös vagy 76-os út gyorsforgalmúsítására.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!