259 milliárd közpénzt tartott az állam brókercégeknél

Röviden:

• 259 milliárd forint közpénzt tartottak brókercégeknél.
• Már az előző kormányok is sok pénzt tartottak ott.
• Az Emmi kicsit furcsa válaszokat ad Quaestor-ügyben.
• A Magyar Nemzeti Kereskedőházban fb-alelnök külügyes államtitkár éppen aznap ment tárgyalni a Quaestorhoz, amikor a kereskedőház arról döntött, hogy gyorsan kiveszi a pénzét a cégtől.

Mennyi pénzről van szó?

Mely állami szervezetek, mely brókercégeknél helyeztek el közpénzt 2010 óta, összesen mekkora összegben?

- egyebek mellett erről is kérdezte a szocialista Tóth Bertalan a miniszterelnököt, miután Orbán Viktor néhány héttel ezelőtt egy interjúban azt mondta: "fel kell számolni azt a kockázatos megoldást, hogy brókercégeknél vannak adófizetői forintok."

Az Orbánnak feltett kérdésre Semjén Zsolt válaszolt írásban. Ebből kiderül, hogy 2002 óta rengeteg közpénzt bízott az állam brókercégekre, és a 2010 utáni kormányok esetében is kimutathatók befektetési ügyletek.

Semjén ugyanakkor hozzátette, ennek az összegnek jelentős százaléka a 2010 előtti kormányok alatt kötött egyes szerződések maradványa. Válaszából nem derül ki, hogy a közölt összeg pontosan mely időszakra vonatkozik, csak annyi, hogy maga a teljes vizsgált időszak 2002-2015 volt.

Mert már a szocik is

A kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes azt írta, hogy 2002 és 2010 között a szocialista kormányok, a minisztériumaikon és háttérintézményeiken keresztül több mint 300 milliárd forint értékben kötöttek befektetési szolgáltatókkal szerződéseket. Ebből közel 5 milliárd a Quaestor csoporthoz köthető.

• A Miniszterelnöki Hivatal a Gyurcsány-kormány alatt több mint 4 milliárd forint összértékben kötött ügyleteket,
• Bajnai Gordon vezetése alatt a Miniszterelnöki Hivatal több mint 33 milliárd forintot meghaladó összegben kötött ügyleteket brókercégekkel.
• A 2010 utáni ügyleteket Semjén nem részletezte.

A miniszterelnök-helyettes válaszából tehát nem is derült ki, melyik tárca mennyi pénzt tartott a Quaestornál, az ellenzéki képviselő ugyanakkor tételesen rákérdezett az egyes minisztériumoknál is:

volt-e nekik, vagy a hozzájuk tartozó háttérintézményeknek és gazdasági társaságoknak fizetési vagy értékpapírszámlájuk a Quaestornál?

A megkérdezett tárcák erre a Külügyminisztérium kívételével nemmel válaszoltak, Szijjártó Péter minisztériuma az ismert választ adta. (Mint azt már korábban közölték, valóban tartottak ott 3,8 milliárdot állampapírban, illetve az Exim tőkeemeléséhez szükséges részvényeket, ezeket azonban sikerült még a cég bedőlése előtt kivenni.)

A válaszadás művészete

Több érdekes dolog volt ugyanakkor a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszaiban. Ők ugyanis arra a szocialista kérdésre,

Miután rákérdeztünk a tárcánál, hogy akkor a múltban volt-e befektetésük, szintén nyakatekert választ adtak.

Konkrétan azt kérdeztük, volt-e fizetési vagy értékpapírszámlája

• a minisztériumnak
• vagy a minisztérium által irányított háttérintézménynek
• illetve az ezek tulajdonosi joggyakorlása alá eső gazdasági társaságoknak a Quaestor-csoport valamelyik gazdasági társaságánál?

Az Emmi nekünk küldött válaszában már múlt időt használt, a gazdasági társaságok számláira azonban válaszában nem tért ki. Mindössze annyit írtak, hogy az

Az Emmi igazgatása nem áll kapcsolatban brókercéggel, nem bízott rá pénzt, illetve értékpapírt. Az érintett cégekkel a minisztérium háttérintézményei sem álltak kapcsolatban.

Pedig a szocialistáknak adott válaszban még külön említették a háttérintézményeket és a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokat.

Ön szerint akkor ez most mit jelent?

• Valami volt
• Nem volt

Éppen aznap

Az ellenzéki párt kérdéseinek harmadik köre arra irányult, hogy kiderítsék, melyik miniszter, államtitkár, minisztériumi fősztályvezető, vagy osztályvezető találkozott Tarsoly Csaba Quaestor-vezérrel február 10 és március 27 között, vagyis a botrány kirobbanása előtt és után.

Varga Mihály a kérdésre már ismert információkat árult el.

• Azt írta, hogy az NGM részéről a Quaestor problémáival kapcsolatban Tarsoly Csaba levelet írt Orbán Viktornak, aki tájékoztatta a nemzetgazdasági minisztert. Varga ugyanakkor személyesen nem találkozott Tarsoly Csabával.
• Az NGM képviseletében már csak március 10-én Orbán Gábor, adó és pénzügyekért felelős államtitkár fogadta a Quaestor elnök-vezérigazgatóját.

Szijjártó Péter külügyminiszter válasza ennél érdekesebb volt. Azt írta:

• Február 13-án találkozott Tarsoly Csabával a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, ahol a Quaestor elnök-vezérigazgatója a Duna City projekt el őkészítésének fejleményeiről számolt be.
• Március 5-én Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár külföldi befektetőt vitt a Quaestorhoz tárgyalni a Duna City projekttel kapcsolatban.

Utóbbi, március 5-i dátum egyébként érdekes annak fényében, hogy a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház a korábbi közlések szerint éppen aznap döntött a quaestoros pénze kivételéről. Az a cég, amelynek felügyelőbizottságában éppen Magyar Levente az alelnök.

Korábban a külügy arra a kérdésre, hogy hogy lehet, hogy a kereskedőház éppen a Quaestor összeomlása előtt, az utolsó pillanatban vette ki a pénzét a számlájáról, azt válaszolta, hogy figyelték a piaci folyamatokat és mérlegelték a helyzetet. Később Orbán Viktor úgy nyilatkozott, maga kérte a tárcáktól még a Buda-Cash bedőlése után, hogy vegyék ki a pénzüket.