A dolgozók harmada pályaelhagyó

A KSH kutatói a népszámlálás adatai alapján elemezték, hogy a csaknem 4 millió dolgozó képzettsége mennyire felel meg a foglalkozásának, írja a Világgazdaság.

Mint megállapítják: a csaknem 4 millió munkavállaló 41 százaléka a képzettségének megfelelő, míg 15,6 százaléka annak részben megfelelő szakmában dolgozik, viszont majdnem egyharmaduk nem.

A KSH munkatársai mind a 485 foglalkozásra vonatkozóan elvégezték az összehasonlítást. Az elemzések azt mutatják, hogy jelentős számban vannak olyan foglalkozások, amelyeket nem kifejezetten arra kitalált iskolai végzettséggel, képzettséggel is el lehet végezni.

A szakemberek azt valószínűsítik, hogy ilyenkor a munkavállalók mellett a korábban megszerzett munkatapasztalat miatt döntenek, vagy esetleg azért, mert akár egy szervezett oktatás keretében bőven elsajátíthatók a munka ellátásához szükséges ismeretek.  Ilyen például a kereskedelmi és marketing terület, az adatbázis-elemzés, -üzemeltetés, az ügynöki, ügyintézői, ügyfélkapcsolati munka, valamint az újságírás-szerkesztés. 

De a törvényhozásban dolgozók, az államtitkárok és a miniszterek több mint fele sem rendelkezik olyan végzettséggel, amely elvileg feltétele lehetne a pozíció ellátásának, ami persze más, kevésbé a rugalmassághoz kapcsolódó folyamatoknak is lehet az eredménye. 

A KSH kutatói is megismétlik így, hogy az olyan oktatási rendszer a jó, mely iskolarendszer minden szintjén, az alapfoktól kezdve a felsőfokig a tanulás képességére teszi alkalmassá leginkább a jövendő munkavállalókat, mert főleg így van mód az adott foglalkozáshoz szükséges képzettség megszerzésére.