Ha romlik a forint, borulnak Vargáék tervei
A kormány régi tévképzete, hogy a nagyon korán elfogadott költségvetés növeli a kiszámíthatóságot, ez azonban nem ilyen egyértelmű, már 2013-ban is felsültek vele, amikor később számtalanszor kellett hozzányúlni az eredetileg nyáron rögzített számokhoz.
A jövő évi költségvetést szintén nagyon korán, már május közepén beadta a kormány, most azonban valamivel jobb a helyzet, kevesebb a külső bizonytalanság.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélte, a korai költségvetésből „nem szabad rendszert csinálni”.
„Mi lesz az orosz–ukrán konfliktussal? Kitart-e az európai konjunktúra? Az autóipar szárnyalása Európában változatlanul halad-e? Milyen lesz a mezőgazdasági év? Az európai forrás abszorpciónál, mekkora lesz a visszatörés?” – sorolta Kovács Árpád a jövő évvel kapcsolatos bizonytalanságokat.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint vannak a költségvetés-tervezetben bevételi kockázatok, ezeket meg is vitatták a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Varga Mihályék például több adóbevételre számítanak, mint a KT, illetve a kormány nem számolt a forint jelentős árfolyamromlásával, amikor megtervezte a 2016-os költségvetést.
303,7 forintos euróval kalkulálnak, miközben néhány elemző ennél akár tíz-húsz forinttal drágább eurót sem tart elképzelhetetlennek jövőre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
