Ha romlik a forint, borulnak Vargáék tervei
A kormány régi tévképzete, hogy a nagyon korán elfogadott költségvetés növeli a kiszámíthatóságot, ez azonban nem ilyen egyértelmű, már 2013-ban is felsültek vele, amikor később számtalanszor kellett hozzányúlni az eredetileg nyáron rögzített számokhoz.
![Varga Mihály május 13-án benyújtotta a költségvetést](https://kep.cdn.index.hu/1/0/845/8456/84563/8456317_d519639d7f38831db37de9edd68a8c52_wm.jpg)
A jövő évi költségvetést szintén nagyon korán, már május közepén beadta a kormány, most azonban valamivel jobb a helyzet, kevesebb a külső bizonytalanság.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélte, a korai költségvetésből „nem szabad rendszert csinálni”.
„Mi lesz az orosz–ukrán konfliktussal? Kitart-e az európai konjunktúra? Az autóipar szárnyalása Európában változatlanul halad-e? Milyen lesz a mezőgazdasági év? Az európai forrás abszorpciónál, mekkora lesz a visszatörés?” – sorolta Kovács Árpád a jövő évvel kapcsolatos bizonytalanságokat.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint vannak a költségvetés-tervezetben bevételi kockázatok, ezeket meg is vitatták a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Varga Mihályék például több adóbevételre számítanak, mint a KT, illetve a kormány nem számolt a forint jelentős árfolyamromlásával, amikor megtervezte a 2016-os költségvetést.
303,7 forintos euróval kalkulálnak, miközben néhány elemző ennél akár tíz-húsz forinttal drágább eurót sem tart elképzelhetetlennek jövőre.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=bJE1jRyMFaE6fJ8fhsC.y4ZQnDkFoiPbY7JeelfAZ7P.i7&stparam=wnniomkpwg&fastid=ipqxvzhaneitfhaugbtmmzijqomb&nc=0)